90 milliárdért a közmédia elvesztette közszolgálati jellegét

Harkai Péter 2020. május 26. 17:17 2020. máj. 26. 17:17

A járvány alatt új szintet lépett a közmédia kormánylakáj lojalitása, miután gyakorlatilag kicenzúrázták a kvázi-ellenzéki sajtó érdeklődését. Urbán Ágnes közgazdászt, egyetemi docenst, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetőjét, a Mérték Médiaelemző Műhely egyik alapítóját kérdeztük a közmédia tíz éve mélyülő válságáról. Meglepő válaszából kiderült, hogy mindez az Európai Bizottság áldásával – is – történik.

Törvénysértő-e a 90 milliárd forintnyi közpénzből fenntartott MTVA részéről a kizárólag fideszes politikusok futtatása...?

Közgazdász lévén, nem tudok szakmai választ adni a jogi alapokról feltett kérdésre, de a médiát elemző és ismerő kutatóként, természetesen siralmasnak tartom ezt a gyakorlatot. Alapvetően a Médiatanács feladata és felelőssége lenne, hogy felügyelje a közmédia működését s hogy a Médiatanács ezt nem teszi meg, az teljesen egyértelmű immár tizedik éve. Az okok is egyértelműek, miután kizárólag fideszes tagokból áll a bizottság. Egyértelműen sem szakmai ok, sem szakmai szándék nem motiválja, hogy foglalkozzon az MTVA tevékenységével s innentől kezdve nincs miről beszélni. 

Másfél éve még a decemberi fagy sem tartotta vissza a tüntetőket, hogy hangot adjanak az elégedetlenségüknek, bár tény, azóta lényegében síri csend kíséri a köztévé működését. De fordítsunk a nyitókérdésen, és ha nem is médiajogi, de közgazdasági alapon, mennyiben indokolt a közmédia tíz éve folyamatosan növekvő brutális támogatása, mire lehet elkölteni ilyen irgalmatlan összeget, miközben a legalapvetőbb funkciójukat sem látják el? 

A korábbi időkkel való összevetés azért komplikáltabb, mert időközben történt egy összeolvasztás: a Magyar Televíziót, a Duna Tévét, a Magyar Rádiót és az MTI-t 2010-ben. 2011-től történt egy nagyon komoly szintugrás és jelentős költségvetéssel dolgozott az intézmény, ami azóta is folyamatosan növekszik. Jelenleg 93 milliárd a költségvetési támogatása. Aprónak még kap néhány milliárd reklámbevételt is.

Mire lehet egy ilyen rettenetes összeget elkölteni...?

Nagyon jó lenne, ha ezt tudnánk. 

El lehet ezt költeni? Mármint a közérdeklődés alázatos kiszolgálására.

Persze, elvégre minden pénzt el lehet költeni. Azt fontos elmondani, hogy az európai uniós jog szerint, a közszolgálati média támogatásának transzparensnek, átláthatónak kell lennie, éppen azért, amit a kérdése is felvet, hogy állami támogatásról van szó. Kőkemény szabályok vonatkoznak arra, hogy a közmédiát hogyan kell és lehet finanszírozni. 

Ebben az esetben még érthetetlenebbek tűnik, hogy mitől működhet ilyen arcpirítóan a hazai gyakorlat?

Magyarországon erről semmit sem lehet tudni, nem transzparens a működés költségvetése. Néhány tétel kivételével, fogalmunk sincs, hogy ezek a tízmilliárdok honnan hová vándorolnak. Az MTVA honlapján rendszeresen publikálnak egy szerződéslistát. Ebből annyi megtudható például, hogy sportjogokra őrületes összegeket, súlyos milliárdokat adnak ki. Ez például kapásból egy olyan tétel, aminek nem nagyon van felső határa, legfeljebb a csillagos ég. Az természetesen egy másik kérdés, hogy mindez piaci alapon megéri-e – ezt legfeljebb akkor ismerhetjük meg, ha nem lesz már MTVA. Pénzt elkölteni meglehetősen könnyű ezen a piacon: a műsorgyártás, jogvásárlás, a méregdrága technikai eszközök költsége – a papír bármit elbír a béreknél is –, attól nem kell tartani, hogy nem tudják elkölteni a költségvetést. 

A kérdés természetesen arra irányul, hogy racionális arányban áll-e a működésre fordított összeg a valós tevékenységgel.

Természetesen erős a gyanú, hogy komoly pénzszórás folyik, de valójában ezt nagyon nehéz tetten érni. 

De miért?

Mert nem átlátható az intézmény gazdasági működése.

Akkor a nyitókérdést némileg módosítva: törvénytelen-e egy közintézmény gazdaságilag átláthatatlan működése?

Az bizony igen nagy probléma, ez teljesen nyilvánvaló, miután konkrétan szembemegy az állami támogatásokról szóló, európai uniós szabályozással. Ha az Európai Bizottság akarná, akkor nagyon komolyan betámadhatná ezt a rendszert.

Hova fordulhat ennek tisztázására bármely jogkövető magyar állampolgár vagy szakember vagy politikus? Jól értem, hogy mindez, amiről beszélünk, a magyar közmédia szabadrablása az EB hallgatólagos beleegyezésével történik? 

Az Európai Bizottsághoz lehet fordulni s ezt meg is tettük a Klubrádióval és Jávor Benedekkel együtt 2016-ban. A Mérték erről írt is, kommunikáltuk annak idején, de teljesen nyilvánvaló, hogy az EB ezzel nem akar foglalkozni. Ha akartak volna, ennyi idő alatt felléphettek volna a magyar közmédia átláthatatlan működésének gyakorlata ellen. Ez valamiért a bizottság számára nem érdekes. 

Magyarországon nincs egyetlen független, elfogulatlan jogi grémium sem, ahol mindez számon kérhető lenne?

Mi kifejezetten az európai utat választottuk, mivel az átláthatóság hiánya elég jól megfogható volna az uniós jog szerint, s mivel Magyarországon némi probléma van a fékek és ellensúlyok rendszerével. Valamiért nem igazán jött be a számításunk az uniós jogrendben bízva sem. Ennek okairól nem tudok nyilatkozni. Az mindenesetre egy igen érdekes kísérlet lenne – ami valamiért eddig elmaradt –, ha a magyar újságírók elkezdenék bombázni az MTVA-t a közérdekű adatok kiadásáért. 2010-ben voltak erre kísérletek, de nem lett egy sikersztori. 

Akkor az MTVA marad, ami eddig – a kormánypolitikai kommunikáció financiális fekete lyuka?

Egyértelmű, amíg jelen formájában fennmarad. Magyarországon a közmédia nem látja el a feladatát, ehelyett lett belőle egy párttévé, ami a Fidesz kommunikációs céljait szolgálja. És nagyon sok pénzünkbe kerül.   

 


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom