Az MSZP szerint a munkáshitel inkább kommunikációs díszlet, mint érdemi segítség
Több mint 30 ezren vették fel eddig a munkáshitelt, de a kormány nem tudja megmondani, hány vállalkozás vagy munkahely lett belőle, pedig a program egyik célja pontosan ez lett volna. A 122 milliárd forint sorsa ismeretlen: a minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a hitel „szabad felhasználású”. Az MSZP szerint ez különösen visszás, mert más ügyekben a kormány vaskézzel követeli az adatszolgáltatást – itt viszont épp arról nincs adat, mire ment el több százmilliárdnyi közpénz.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke azt próbálta megtudni, hogy a hitel valóban vállalkozásindítást és pályakezdést segített-e, ahogy eredetileg ígérték. A minisztériumi válasz hosszú volt, csak épp nem tartalmazta a lényeget. Részletesen felsorolták, milyen rugalmas és népszerű a konstrukció, de arról egy szó sem esett, hány vállalkozás jött létre belőle.
Ez különösen furcsa egy olyan programnál, amely 122 milliárd forintnyi közpénzt mozgat. Egy ilyen nagyságrendnél a kormánynak nem lehetne kérdés, hova került a pénz – olvasható az MSZP honlapján.
A helyzet így áll: 30 ezer hitel, 122 milliárd forint – és semmilyen adat arról, hogy épült-e ebből bármilyen valódi gazdasági teljesítmény. Ha lenne mutatható eredmény, a tárca aligha hallgatna. Az, hogy ezt az egyetlen kulcskérdést nem tudták megválaszolni, jól mutatja, mennyire követik valójában a program hatását.
Komjáthi szerint a munkáshitel nem vállalkozásindítási program, hanem adósságcsapda. A válaszból inkább az látszik, hogy a kormány a fiatalok helyett a bankokat támogatja. A minisztérium hosszabban sorolta a Széchenyi Kártya kamatcsökkentéseit és a további hitelprogramokat, mint magának a munkáshitelnek az eredményességét.
Mindeközben a bankok tavaly rekord-közeli, közel 2000 milliárd forintos profitot értek el, vagyis a pénzintézetek járnak jól, nem a fiatalok, akikből a kormány újra és újra hitelfelvevőket próbál faragni.
A munkáshitel inkább kommunikációs díszlet, mint érdemi segítség. Jól mutat a kormányzati sajtótájékoztatókon, de senki nem ellenőrzi, hogy a 17–25 évesek valóban kaptak-e belőle esélyt a saját lábra állásra. Komjáthi szerint ez ismét megmutatja a NER működését: „Ha lenne mit bemutatni, rég elmondták volna. De úgy tűnik, a munkáshitelből eddig egyetlen dolog biztos: az adósság.”
Az MSZP szerint a fiataloknak nem újabb hitelekre, hanem kiszámítható jövőre és valódi munkabiztonságra van szükségük. A Méltányos Munkahely Program tisztes béreket, valódi jogokat és biztonságos munkahelyeket adna, nem adósságot. Adómentes minimálbérrel, dolgozói nyereségrészesedéssel, hosszabb álláskeresési támogatással és szigorú munkavédelemmel stabil megélhetés épülhetne, nem hitelspirál.
