A Mi Hazánkat kivéve, az ellenzéki pártok kivizsgáltatnák a Szőlő utcai szexuális visszaéléseket
Az ellenzéki pártok képviselői – a Mi Hazánk kivételével – kivizsgáltatnák a gyermekvédelmi intézményekben, különösen a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett szexuális visszaéléseket.
A benyújtott határozati javaslat szerint a közelmúltban a gyermekvédelmi rendszerben napvilágra került pedofil bűncselekmények nemcsak a gyermekek alapvető jogait, emberi méltóságát sértették, hanem súlyosan megrendítették a társadalom bizalmát is abban, hogy az állam megvédi a gyermekeket.
„A gyermekek elleni erőszak a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik, amely ellen a magyar államnak és a magyar társadalomnak egységesen, zéró toleranciával kell fellépnie."
Az előterjesztés szerint vizsgálóbizottságnak kell feltárnia a gyermekvédelmi rendszerben, különösen a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett pedofil bűncselekményeket. A 24.hu cikke szerint a testület feladata lenne egyebek mellett az állami, egyházi és más fenntartású intézményeket érintő visszaélések átfogó, rendszerszintű vizsgálata, a gyermekek elleni visszaélések teljes körű kivizsgálása, a mulasztások teljes körű felderítése, a felelősök megnevezése.
A vizsgálóbizottság feladata lenne megvizsgálni, hogy
– a gyermekvédelmi intézményből érkező egyértelmű jelzések, feljelentések ellenére, miért nem indultak meg hatósági vizsgálatok, eljárások,
– milyen intézményi, hatósági, kormányzati mulasztások tették lehetővé, hogy az immár emberkereskedelemmel, szexuális kizsákmányolással gyanúsított igazgató, J. Péter Pál tizenöt éven át súlyos bűncselekményeket kövessen el,
– ki, mikor és milyen jelzéseket kapott a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről, ezekre milyen hivatalos válaszok, intézkedések születtek, miért maradtak el,
– kit milyen felelősség terhel a javítóintézet felügyeletét ellátó minisztériumoknál, állami szerveknél, hatóságoknál.
A paritásos testület nevesítené azokat, akiket a vallomások szerint J. Péter Pál kiskorú gyermekekhez közvetített. Értékelnék, hogy a hatóságok milyen lépéseket tettek az információk kivizsgálására.
A bizottságnak 2025. december 31-ig kellene jelentését elkészítenie. A testület 14 képviselőből áll. A Fidesz 6, a KDNP 1, a DK 2, a Jobbik 1, a Momentum 1, az MSZP 1, a Párbeszéd 1 embert jelölne, és lenne egy független képviselő is. Az elnökre a DK, egy-egy alelnökre a Fidesz és a Párbeszéd Magyarországért Párt képviselőcsoportja tesz javaslatot. A vizsgálóbizottság munkája idején — az áldozatok védelme, illetve az eddig nyilvánosságra nem került ügyek feltárása érdekében — panasztevési és bejelentési rendszert működtetnének. A panaszost, közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány bejelentés miatt, személyes adataik hozzájárulásuk nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.