Palkovicsnak régen meg kellett volna buknia
Bizonyára demokráciákban is elő-előfordulhat, hogy Palkovics-szerű alakok jutnak hatalomra – ám bukásuk rövid időn belül elkerülhetetlen. Nálunk addig garázdálkodhat, ameddig a Keresztapa, a zsarnok terveinek hű megvalósítója.
Akkor bukhat tehát, ha Orbán lapátra teszi. Vagy ha a magyar társadalom végre Orbánt és rezsimjét tenné lapátra…
Az a feledhetetlen 54 perc, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiának adott „egyeztetésre”, mindent elmond a rezsim lényegéről. És persze arról is, hogy minden „tárgyalási szándék” utólagos, megjátszott, hazug. Igaz ez az ITM-re, de az egész kormányra, az egész hatalomra nézve.
Ilyen körülmények között az emberek vagy beletörődnek a „megváltoztathatatlanba”(?), vagy akár reménytelenül is, de a totális ellenállást választhatják. Nem fogadják el az újra meg újra fölajánlott „54 percet” a minisztérium „sötétjében” folytatott „tárgyalásokat”, a lekezelő bánásmódot, hanem kijelentik: semmit sem vesznek tudomásul, semminek a megvalósításában nem hajlandók részt venni, amit róluk, de nélkülük döntöttek el.
Semmiképpen sem tűrik el a lóhátról való kioktatást, az álnok dumát „tehetséges, okos fiatalok múltba forduló javaslatsorozatáról”, arról, hogy „követeléseiket mások írták”. Alapkövetelésük: állj, kezdjék az egészet újra, velünk! Másképp fogalmazva: a hatalom tudtára adják, hogy szándékait csakis leplezetlen erőszakkal, diktatórikus eszközökkel valósíthatja meg, és az önkény bukása után, minden, amit művelt, vele együtt bukik. Készen állnak arra, hogy intézményüket megszállják, a polgári engedetlenség minden békés eszközét igénybe veszik: hagyják, hogy akár rendőrök hurcolják el őket – a nemzetközi sajtó nyilvánossága előtt…
Igen: ez is választási lehetőség, vagy az lehetne. Ám a társadalom hatékony szolidaritása, netán teljes ellenállása késik – egyelőre nem akar megszületni. És az idő nem áll meg… Ilyen körülmények között könnyen arra a belátásra jutunk, hogy nincs értelme a „hősködésnek”. Miért nem volt ott az SZFE tüntetésén legalább a budapesti egyetemi ifjúság..? Néha az az ember érzése, az egyetemek ma kevésbé szabadok, mint a múlt század '70-es, '80-as éveiben…
Pedig tényleg mindent tudunk már e rezsim működéséről: az ellenzéki önkormányzatok ellehetetlenítéséről, milliárdok érthetetlen – vagy nagyon is érthető –, saját haszonra való eltékozlásáról, elrablásáról, az ellenzék és híveinek nemzetből való kitagadásáról – minden aljasságukról. Gyalázatos, a kultúrát, a nemzetet romboló „kultúrharcukról”, akár a könnyűzene „társadalmasításáról”, Demeter Szilárdok alkalmazásáról, szabadon engedéséről is.
Nincs értelme, nem is lehetséges a hatalommal való együttműködés – nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Minden „egyezkedés” látszat csupán; taktika, amelyre rákényszerülhetnek ugyan, de alapvető céljaikat, uralmuk önkényes, zsarnoki természetét föl nem adják. Így kerülnek fideszes uralom alá egyetemek, színházak, s a Magyar Tudományos Akadémia sem úszhatja meg. Hozzáfogtak az ellenzéki vezetésű önkormányzatok megfojtásához is – minden, amit csinálnak, nem csupán köztársasági értelemben alkotmányellenes, hanem „alaptörvényükbe” ütköző is: ahogy a média világában, úgy a társadalom egész életében korlátlan, ellenőrizhetetlen hatalomra törnek. Aki „egyezkedni” kezd velük, megtörik, és sorsa az önkényuralom igazolójáé lesz.
Félelmetes kimondani, gondolni is, pedig közhely: a mai hatalom logikája bűnszervezeti logika.
És ha ennek a NER-nek van arca, hát az Palkovicsé – persze, Gulyás Gergelyé, Németh Szilárdé stb. is: a jó rendőré meg a rossz rendőré. Mögöttük fénylik a Kedves Vezető.
Erőszak, olykor nyájaskodó, ám valójában brutális erőszak mindenütt. És egyre nyilvánvalóbban sejlik föl a háttérből e hatalom eszelőssége.
Ha van a demokratikus ellenzéknek feladata, hát az, hogy megakadályozza az ország orbáni eszelősségbe való hullását. Hogy eltakarítsa e társaságot, a Palkovicsokat – végső soron magát a zsarnokot, a Kedves Vezetőt.
Hajt az idő, nem vár…
