Tüttő Kata: a fővárosnak a kormány a legnagyobb kockázata
Rengeteg kockázatot tartalmaz ugyan, de a főváros képviselőtestülete kénytelen volt elfogadni Budapest jövő évi költségvetését. Nem is tehetett mást, hiszen jogszabály kötelezi erre, ugyanakkor a közlekedésnek, a közvilágításnak, a szociális ellátásoknak, az idősek otthonainak működniük kell – magyarázta a Hírklikknek Tüttő Kata Budapest főpolgármester-helyettese.
Sokezer ember dolgozik a fővárosi közszolgáltatásokban, így nincs olyan opció, hogy nem terveznek. Tüttő Kata úgy fogalmazott, nincs alternatívája annak, hogy nem fogadnak el költségvetést, hiszen biztosítaniuk kell a közszolgáltatásokat. A legfontosabb a közösségi közlekedés, a közvilágítás, a hulladékot el kell szállítani, takarítani kell, idősek otthonait, hajléktalan szállókat, kulturális intézményeket működtetni, de ezek mind kötelező feladatok, amiket jogszabály ír elő – sorolta a szocialista politikus.
A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy leírják, mennyibe kerül a köz szolgáltatása és természetesen azt is, milyen kockázatokat látnak. „Az egyik legnagyobb kockázat az maga a magyar kormány, mert teljesen kiszámíthatatlan” – mondta, majd hozzátette, az önkormányzatok finanszírozásában nincs partnerség. A Magyar Közlönyből tudják meg rendszeresen, hogy éppen milyen bevételt vett el a kormány, miközben az adóbevételeik nagy része eleve a kormányhoz fut be. A megmaradó iparűzési adót is rendszeresen nyirbálja a hatalom, és erről nem is egyeztet az önkormányzatokkal.
A kormánynak sincs stabil 2023-as költségvetése, így nem tudjuk, hogy normatív finanszírozásban mivel számolhatunk – folytatta Tüttő Kata. Mint mondta, van a fővárosnak egyfajta minimális támogatása a kötelező feladatainak ellátásához, de nem tudják, hogy az iparűzési adónkkal mi fog történni, és azt sem, hogy mi lesz az energiaárakkal. Amíg volt olcsó piaci árú energia, addig volt védett, rögzített ár az önkormányzatoknak. Amióta elindult az energiaválság, a kormány – az idén nyáron – gyakorlatilag kilökte az összes önkormányzatot a prérire, hogy mostantól mindegyik vadásszon áramot és gázt, onnan, ahonnan és amennyiért tud – fogalmazott. Mindezt úgy tette, hogy a gázév októbertől októberig tart, és ez a nyári kormánydöntés azonnali feladat elé állította a települések vezetőit. Senki sem volt felkészülve, még az állam sem erre.
Az állam árszabályozó hatóság: meghatározza a távhő árát, a lakossági gáz és áram árát, viszont a kormány hibázott, amikor olyan áron kötötte le augusztusban a távhő szolgáltatásához szükséges gázmennyiséget, ami gyakorlatilag a piaci csúcs volt – magyarázta a főpolgármester-helyettes. Szerinte ezért van az, hogy október-november-december hónapokban a szokásos ár 13 és félszerese lett Budapesten, amiről nem a Fővárosi Önkormányzat döntött, hanem a kormány. Tehát ezen az áron kell megvennie a gázt az erőműnek.
Amikor energiaválság van, az lenne a kormány dolga – ahogy egyébként a környező országokban Horvátországban, Romániában, Bulgáriában történik is –, hogy az önkormányzati közszolgáltatásokhoz az állam által rögzített alacsony áron biztosítja az energiát, nagyjából 40 forintos kWh áron. Nálunk viszont még nem döntötték el, hogy kétszáz vagy ötszáz forint lesz-e. Miközben van egy köztulajdonban lévő paksi atomerőmű, amit a közösség épített fel, és 12 forintért termeli az áramot. A lakossági támogatott áram mennyiségébe beleférnének az önkormányzati közszolgáltatások, az, hogy legyen közvilágítás és hogy járjon a villamos, a metró, a troli – fejtette ki Tüttő Kata.
„Ehhez még hozzátartozik, hogy a köztulajdonban termelt olcsó áramot a köztulajdonban lévő MVM-től vesszük piaci áron, és ez az az energiakockázat, amiről nem tudjuk, hogy jövőre 10 vagy 60 milliárd forint lesz-e” – mondta. A Fővárosi Önkormányzatnak összességében van szabályozási-, bevételi kockázata, de kockázat az energiaválság és a szabályozatlan árak, valamint az orosz-ukrán háború okozta alapanyag hiány is, amelyek mellett komoly kockázatot jelentenek a már meglévő adósságok, az uniós pénzek és maga az infrastruktúra.
Az elmúlt évtizedekben az az adóbevétel, ami megmaradt nemcsak a fővárosban, hanem más önkormányzatoknál is, az elég volt a működésre, de fejlesztésre nem – emlékeztetett a főpolgármester-helyettes. Majd azzal folytatta, hogy gyakorlatilag a kormány mindent kivont az önkormányzatoktól, a megtermelt adóbevételeket központosította, és miközben rekord magas bevétele van az üzemanyagár áfájából, abból egyetlen forint sem marad Budapesten, hogy a meglévő utakat, hidakat, felüljárókat, vízcsöveket legalább életben tartsák. Ezért uralkodnak a költségvetésben a kockázatok – jelentette ki Tüttő Kata.
