15 év után először: miniszterelnök-jelölti vita a tévé képernyőjén

Miután az Új Világ Néppárt jelöltje, Pálinkás József kiesett a versenyből, öten vágtak bele az első körös tévévitába, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsák – ki a meggyőzőbben érvelő jelölt, aki átvehetné Orbán székét. Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter egyenlő eséllyel és energikus kampánytechnikával igyekezett bizonyítani a rátermettségét.

A műsort Simon András moderálta, a témaköröket előre megkapták a jelöltek, volt idő felkészülni többek között a korrupció, a gazdaság, az egészségügy tervezett megreformálásából.

A megszólalás sorrendje előzetes sorsolás szerint zajlott, bár a műsort megelőzően kikérték a nézők szimpátiavéleményét. Ennek alapján Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP) 34, Dobrev Klára (DK) 29, Fekete-Győr András (Momentum) 20, Jakab Péter (Jobbik) 10 és Márki-Zay Péter  (MMM) 7 százalékon állt.

Karácsony, Márki-Zay, Fekete-Győr, Dobrev és Jakab álltak a pult mögött és az előzetes sorsolást követő sorrendben, megszabott időkeretben mondhatták el a programjukat egy-egy rövid bemutatkozó videószpotot követően.

Az első három legfontosabb teendő

Az első kör egy személyes „tennivaló-lista” volt, az első három legfontosabbnak tervezett intézkedésükről kérdezte Simon a jelölteket. Elsőként Jakab Péter válaszolta meg, hogy a pártállam kiépítését jelentő jogszabályok azonnali reformját és Polt Péter „azonnali lecsukását” tervezné. Már az első napon kezdeményezné az Európai Ügyészségéhez való csatlakozást, állami bérlakásprogramot és egészségügyi reformot ígért, mivel minden egyes nap „életet ment”.

Márki-Zay Péter egy új alkotmány megírását és az elszámoltatást jelölte meg halaszthatatlan teendőként, és egy, az önkormányzatokat önállósító program kidolgozását. Amint ehhez mérten a szabad média és az Európai Ügyészséghez tartozás azonnali megvalósítását, a vélt terroristák és nemzetközi bűnözők kiadását, az elvándorlás megszüntetését tartja elsődlegesnek.

Karácsony Gergely az első három legfontosabb intézkedés között Magyarország újraegyesítését tartotta elsődlegesnek, de a 6000 milliárdos európai segélycsomag lehívása is halaszthatatlan lenne, amit Orbánék miatt visszatart az unió. A közpénzen meggazdagodottak számláinak zárolását és a törvényhozási eskü újraírását, vagyis az Alaptörvény újraírását érzi ő is a legfontosabbnak.

Fekete-Győr András az első három miniszterelnöki teendők között kiemelte: a Karmelita kolostor kulcsát át kell adni a korrupcióellenes bizottság vezetőjének. Másodikként a .... s a harmadik lépésben megnyitná a média előtt a parlamentet, azaz szabad sajtót teremtene, hogy a valós tényekről értesülhessenek az emberek.

Dobrev Klára kiemelte, hogy sokkal több a teendő, mint három akár az első napon, de főként a kormányzás nyugodt és programszerű megalkotását célozná. A második napon egy vaskos tervezettel állna a parlament elé, amik mentén a kormányzást megkezdené. Ebben sok olyan részlet szerepelne, amit az előtte szólók már említettek: a korrupció felszámolása, demokratikus működés, új törvények mentén.

Jakab Péter kérdésre válaszolva jelezte, hogy az általa börtönnel fenyegetett jelenlegi kormánytagok inkább bűnözők, semmint politikusok, abban tehát nem tart semmi kivetnivalót, ha rács mögé kerülnek.

Karácsony szintén kérdésként kapta, hogy a jogállamiság kereteit feszegeti-e az az elképzelése, hogy bankszámlákat zároljanak, ezt természetesen nem érzi törvénytelennek, mivel közpénzből gazdagodott és ismert körről van szó. Ebben a témában Márki-Zay is megerősítette, hogy a gazdaság felszabadítása kell, hogy biztosítsa a tiszta gazdasági terepet és nem a haveri körök. Fekete-Győr e témában szintén a tiszta gazdasági körök megteremtésével látja mindezt megvalósíthatónak.

Dobrev Klára arra a kérdésre, hogy miként tervezné a kétharmados törvények megváltoztatását, ha nincs ellenzéki kétharmad, a DK jelöltje az Alaptörvény megváltoztatásában látja ennek megoldását.

Gazdaság

Mire számíthatunk a bérek, a nyugdíj, az adók terén – kérdezték elsőként Dobrev Klárát. Ezt két percben nehéz összefoglalni, jelezte, de az emberek egy jól működő és sikeres országban jól működik az egészségügy és a bérek megfelelően biztosítják a megfelelő életszínvonalat – jelezte. Az embert kell visszahelyezni a gazdaságpolitika középpontjába, amivel megakadályozható az elvándorlás. Sikeres országot kell alkotni, a pedagógusbéreket, egészségügyi béreket és ellátást kell biztosítani, anyagilag segíteni.

Jakab Péter szerint több pénzt kell hagyni a „melósoknál”, a fiataloknál, nem olcsó munkaerő kell, nem az ukrán bérekkel kell versenyezni, hanem a minőségi bérekkel. Forrásteremtő gazdaságpolitikát tervezne, az uniós támogatásokból a kis- és középvállalkozásokat kellene segíteni. A differenciált és a korengedményes nyugdíj szélesebb körű bevezetését látja célszerűnek. A családi pótlékot meg kell duplázni, az első és második gyermek születését kell támogatni, ehhez állami bérlakásprogram szükséges – a Jobbik elnöke szerint. Márki-Zay válasza szerint a hódmezővásárhelyi példa működhet országosan is, az adósságot sikerült visszafizetni, programja alapján „okosabbak és nem lopnak” – véli. Kiemelte az euró bevezetésének szükségességét, az adóemelést mindenképpen kerülné, ennek kiegyenlítésére pedig a korrupció felszámolása kellő alapot biztosítana. A rugalmas nyugdíjrendszert ő is támogatja.

Karácsony Gergely elmondta, hogy létrehozna egy tíz éves gazdasági megállapodást a munkavállalók és a munkaadók közt – többek között a 200 000 forintos nettó minimálbérről. Ezt pedig adómentessé tenné. A társasági adókulcs differenciálását is tartalmazná a megállapodás, valamint bevezetné a 100 000 forintos szociális minimumot. „A vállalkozásoknak pedig kiszámított, korrupciómentes gazdaságot adunk, ezért némileg nagyobb adóterheket kérünk”.

A Momentum elnöke válaszában kifejtette: hisz abban, hogy fel kell és fel is tudunk zárkózni a Nyugathoz, ehhez pedig három távlati tervet kell megvalósítani, a négynapos munkahetet, a rugalmas nyugdíjrendszert. Véleménye szerint a Covid időszaka is bizonyította, hogy ez működőképes. Egyéni nyugdíjszámlát tervezne, ahol az emberek látják és ennek függvényben tervezhetik saját nyugdíjazásukat. S harmadikként ő is elengedhetetlennek tartja az euró bevezetését, mert anélkül mindez nem valósulhat meg. 

Jakab Péter arra a kérdésre, hogy a cigány kisebbségeket is támogatná-e a lakhatási válság felszámolásának lehetőségével, válaszában kijelentette, hogy fontos a szegregáció felszámolása, de a tervezett bérlakásprogram mindezt biztosítja. Ezt pedig nem etnikai hovatartozás alapján tervezi megvalósítani.

Márki-Zay határozottan jelezte, hogy a tolvajoktól el kell venni a vagyonukat, az adót viszont tisztességgel be kell fizetni. Karácsony ezzel némileg vitába szállva, közölte, hogy bár adópárti, azon mindenképpen változtatni kell, hogy a legmagasabb áfát fizetjük. A bérlakásprogram kapcsán zöldpolitikát tervezne megvalósítani, mert a lakhatás rettenetesen „energiafaló” ma Magyarországon. Fekete-Győr a munka törvénykönyvét tervezné a korhoz és a körülményekhez igazítani, amivel nagyban segítenék a munkavállalási lehetőségeket.

Egészségügy, közoktatás

Fekete-Győr kapta meg elsőként a válasz lehetőségét, aki egy kettészakadt társadalmat lát az országban az egészségügy területén is. Rengetegen állnak hosszú várólisták előtt, mások akár kétszer is fizetnek: egyszer a közellátásban, egyszer a magánszolgáltatásért  Az oktatás terén szerinte nem sok előrelépés történt 2010 óta – az ígéretek ellenére sem. A finn modellt tartaná üdvözítőnek, ami szerint felkészítik a jövő modern kihívásainak elsajátítására a gyerekeket,

Dobrev Klára szerint ez a két téma a legfontosabb és teljes szemléletváltást tervezne. „Kezet kell tudni fogni” az egészségügyben dolgozókkal, mert enélkül nem lesz változás. Ez azt jelenti, hogy kellő számú dolgozót és azok körülményeit kell biztosítani. Az oktatásban főként a pedagógusok segítésében és támogatásában látja az elsődleges megoldást.

Jakab Péter szerint csak akkor volna fejlődés, ha az állampolgárok egészségesek és „okosak”. De ezt nem egy gépszerű oktatási rendszernek kell biztosítani, innovatívak, kreatívak kell, hogy legyenek a diákok. Differenciált és kis létszámú oktatást tervezne, az iskolakötelezettséget 18 évre emelné. Mind az oktatásban, mind az egészségügyben a bérek emelésében látja a leghatékonyabb megoldást. A GDP nyolc százalékát erre kell költeni – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mit tenne a pedofil-törvény kapcsán, azt válaszolta, hogy a homofób elemeket kiiktatná, de a pedofilokat mindenképpen szigorúan büntetné, akár kémiai kasztrálással. Ebben persze nincs konszenzus az ellenzéki pártok között – tette hozzá.

Márki-Zay szerint az oktatás mélyen a nemzetközi átlag alatt van, ennek emelése az elsődleges cél kellene, hogy legyen. Az egészségügyben – bár a magánellátás jól teljesít, de itt is csak úgy mint az oktatásban, béremelésre és a létszám növelésére van szükség.

Karácsony szintén az elmondottakhoz kapcsolódott, de hozzátette, hogy az egészségügyben a szakdolgozók béremelését mindenképpen támogatni kell. Több-biztosítós rendszert tart szükségesnek, hogy ne csak azok kapjanak megfelelő ellátást, akik meg tudják fizetni, hanem azok is, akik lecsúsztak, szociálisan kiszolgáltatott helyzetben élnek. Az oktatási rendszert az önkormányzatokhoz kell visszacsatolni és az ehhez szükséges önállóságot, „bár a finn modell vonzó, de Finnország messze van”. A kompetencia-rendszert mindenképpen bevezetné, aminek segítségével korszerű készségfejlesztéssel a kor szükségleteit sajátíthatnák el a diákok. A mai oktatási rendszer „kasztrendszerként” működik, az esélyegyenlőséget nem támogatja, bérpótlékkal mindenképpen fel kellene emelni főként a vidéki pedagógusok számára – tette hozzá.

Hogyan lehet Magyarország egy tisztább ország...?

Miként lehet korrupciómentes, elszámoltatást követelő helyzetet teremteni – ez volt a harmadik kérdéskör. Karácsony szerint ez a vita több esetben félremegy, az elszámoltatás és a korrupció felszámolásának ügye szerinte sokkal egyszerűbb, mint azt gondoljuk. Ennek a rendszernek az alapja a közpénz, el kell zárni a pénzcsapokat és akkor azonnal összeomlik a korrupciós rendszer, ha nem kapnak uniós forrást. Akkor lesz stabil alkotmányos rend, ha a nemzet alkotmányát sikerül megteremteni – ennek módját még ki kell dolgozni. Stabil alkotmányos rend kell, ezt pedig népszavazással legitimálhatnák.

Fekete-Győr arról a tapasztalatáról beszélt, hogy sokan úgy vélik, annyira bebetonozott a Fidesz, hogy nem lehet megrengetni. Szerinte a Momentum volt az egyetlen olyan párt, amelyik olyan programot rakott az asztalra, amivel erre megoldást találtak. Elzárják a közpénzcsapokat, kiemelt védelmet kapnak, akik jelentik a korrupciót, nyolc éves miniszterelnökséget akarnak és megkezdik a „felcsúti-pert”.

Dobrev úgy véli, aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni – szerinte egyszerű a megoldás. Nem csak igazságtételről van szó, hanem, hogy miként lehet ezt a rengeteg pénzt visszaszerezni. 2000 milliárdot dob ki az ablakon a kormány, ebből pedig rengeteg célprogram megvalósítható lenni: „ha nem sikerül a korrupciót megölni, akkor a korrupció öli meg a kormányváltást”. Ehhez pedig új alkotmány kell, szerinte ez a legfontosabb.

Jakab Péter közölte, hogy nem hagynak menekülő utat a „bitangoknak”. A romániai példát kell követni, az ügyészség hatékony szerepét előtérbe állítani, az állami megrendelésekből meggazdagodott oligarcháktól visszaszerezni a lopott pénzt. A mentelmi jogot el kell törölni, nem bújhatnak korrupt politikusok e mögé – közölte. Amint uniós pénzekre se pályázhassanak a politikusok családtagjai.

Márki-Zay szerint az elszámoltatás jó lenne, ha a tettek terén is megmutatkozna. Lázár János már 22 milliót fizetett vissza egy vidéki kastély kapcsán – jelezte ismét a „hódmezővásárhelyi példát”. Fel kell szabadítani a rendőrséget és az ügyészséget, ehhez Polt Péter leváltása elengedhetetlen. Ő is egyetért a vagyonelkobzás eszközével, de a fenyegetéssel vagy verseny nélkül megszerzett cégek vizsgálatát követően, feljelentést kell tenni és felszámolni a jogtalan vállalkozásokat.  

Itt ismét felmerült az a kérdés, hogy miként megvalósítható mindez, ha nem lesz kétharmados győzelem. Dobrev Klára szerint erre készül a Fidesz, de ennél okosabbnak kell lenni és megtalálni a fogást ezeken a hazaárulással felérő témákban, mint például a Fudan esete.

Karácsony is a kőkemény elszámoltatást és a gyanús szerződések felmondását helyezi előtérbe. Fel kell számolni az ellenállamot, amit a Fidesz felépített és nem kell „túljogászkodni”, kőkeménynek és kreatívnak kell lenni ebben a kérdésben. Szerinte „dalolni fognak a madarak”, ha vádalkuk születnek és elkezdődhet az elszámoltatás. Jakab hozzátette, hogy ostorral fogja elkergetni azokat, akiknek csak a kormány színe nem tetszik, de a korrupciót elnézné. Márki-Zay még kiemelte: tettek kellenek a szöveg helyett, nem akarnak nagy tolvajokat kis tolvajokra cserélni.

A záró „kortesbeszédekben” elsőként Márki-Zay válaszolt arra a kérdésre, hogy mit is keres ebben a társaságban több éves külföldi munka után, hét gyermekes apaként? Szerinte ez az ország nem bír ki még négy fideszes évet, veszélyben az uniós tagságunk, mindehhez egy olyan civil kell, aki meg tudja szólítani mind a jobb- mind a baloldalt, a bizonytalanokat és a civileket is.

Karácsony úgy vélte, hogy sok egyezés volt köztük az elmondottakban, de mindennek megvalósításához a közös nevezőt kell megtalálni. Két éve pedig – a főpolgármesterség elnyerésével – a személyében sikerült megtalálni ezt a közös nevezőt. Ezt biztosítaná az egész ország számára is. Ne azt nézzék, hogy ki a legjobb a megosztásban, hanem, hogy ki a legjobb az egység megteremtésében – ezt ajánlja a választók figyelmébe.

Fekete-Győr András az új és fiatal szereplők térnyerését emelte ki. Azért vállalta a jelölést, mert maga mögött érzi az új generációt, ami a nyugati légkört tudja megteremteni és elhozni a korszakváltást.

Dobrev Klára egyértelműen érzi a változás hangulatát, de Orbán rendszerét csak megfelelő kormányzással lehet leváltani. Ehhez pedig érzi magában az erőt és a tapasztalatot. 

Jakab Péter szerint már 2018-ban megállíthatták volna a fideszes ámokfutást, ha összefognak. Most végre a szabadságot, a jólétet, a kiszámíthatóságot hozná el a kormányzása, lopásért börtön jár, elszámoltatást ígér, ha megválasztják. Ha nem kattan a bilincs az elkövetők kezén, akkor megígérte, hogy akár a miniszterelnökségről is azonnal lemond.