15 tagállam csatlakozott az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény miatt indult EU-s eljáráshoz

Németh-Kállai Szilvia 2023. április 8. 15:20 2023. ápr. 8. 15:20

A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság 2022 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult. Az elmúlt másfél hónapban a Háttér Társaság és szövetségesei, minden EU-s tagállamot arra buzdítottak, hogy álljanak ki az egyenlőség és a magyarországi LMBTQ emberek mellett.  Az április 6-i határidőig minden eddiginél több, 15 tagállam és az Európai Parlament csatlakozott az eljáráshoz, azért, hogy Orbán Viktor LMBTQ-ellenes ámokfutása ne terjedjen tovább az Európai Unióban.

„Majdnem két éve küzdünk a „gyermekvédelminek” hazudott törvény ellen, naponta hallunk arról, hogy miként hagyja az cserben a fiatalokat. Európa szívében ne kelljen a pult alól mesekönyvet vásárolni, vagy egy tanárnak azon aggódnia, beszélhet-e melegségről vagy transzneműségről, ha egy diákját csúfolják a szünetben” – mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. 

A társaság a Hírklikknek eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy 2021. június 15-én szavazta meg a magyar országgyűlés a propagandatörvényként emlegetett törvénymódosítást, ami tiltja LMBTQ témák megjelenítését és népszerűsítését kiskorúak számára, ezzel tovább démonizálva az LMBTQ embereket. A melegséget és transzneműséget cenzúrázó törvény megszavazása óta nőtt az érintettek elleni erőszak, romlott a közbeszéd, és az oktatási intézményekből eltűntek nemcsak az LMBTQ tartalmak, de megnehezedett a szexuális nevelés általában is. Külső szakértők és civil szervezetek ugyanis csak engedéllyel juthatnak el az iskolákba, az engedélyezésről szóló miniszteri rendeletet azonban a mai napig nem fogadták el. Az elmúlt másfél év tapasztalatai kétségtelenül igazolták: a törvény dermesztő hatását még megbecsülni sem lehet, a szankcióktól való félelem miatti öncenzúra az élet minden területét elérte.

A Háttér Társaság beszámolt arról is, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) február 13-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság keresetlevelét. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett beadvány alapján egyértelmű, hogy a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését. Az Európai Unió tagállamainak hat hetük volt csatlakozni az EUB eljáráshoz. A tagállamok beavatkozása az EUB előtti ügyekben ritka, eddig csak kifejezetten nagy horderejű, fontos emberi jogi kérdéseket is felvető ügyekben lépett be az eljárásba egy-egy tagállam az Európai Bizottság beadványát támogatva. A legtöbb, összesen öt tagállam a Lengyelország ellen a bírák függetlenségét és a jogállamiságot sértő fegyelmi rendszer miatt indított kötelezettségszegési eljárásban csatlakozott. A magyar propagandatörvénnyel szembeni EU-s fellépést viszont háromszor annyi tagállam támogatja; ráadásul történelmében először az Európai Parlament is beavatkozott. 

Ez az eljárás nemcsak a magyar homo- és transzfób törvényről szól – magyarázza a társaság a közleményben –, hanem az emberi méltóságot kikezdő, a szexuális és nemi kisebbségek ellen uszító populizmusról is. Egyetlen tagállam kormánya sem bánhat másodrendű állampolgárként senkivel, így az LMBTQ emberekkel sem. Az Európai Bizottság és a beavatkozó tagállamok határozott fellépése egyértelmű üzenet: Orbán Viktornak ez az ámokfutása nem terjedhet tovább az Európai Unióban. Az elmúlt másfél hónapban a Háttér Társaság és szövetségesei, a Forbidden Colours és a Reclaim minden EU-s tagállamot arra buzdítottak, hogy álljanak ki az egyenlőség és a magyarországi LMBTQ emberek mellett. A kötelezettségszegési eljárásba belépő tagállamok nagy száma egyértelművé teszi: a magyar kormánynak nem néhány brüsszeli bürokratával van konfliktusa, az Európai Bizottság fellépése széles körű támogatottságot élvez. 

Szerintük fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a bíróság döntését nem befolyásolja, hány tagállam avatkozott be: a bíróságnak csak az előterjesztett jogi érveket szabad mérlegelnie, és döntését az alapján kell meghoznia. Az, hogy 15 tagállam tervez a perbe beavatkozni, azt is jelenti, hogy további jogi érvekkel támogathatják a Bizottság keresetében foglaltakat, ezeket majd a bíróságnak vizsgálnia kell.

„2021-ben a homo- és transzfóbia elleni világnapon kiadott nyilatkozatában 17 tagállam vállalta, hogy akár peres úton is küzd az LMBTQ jogok csorbítása ellen, 13-an közülük most beváltották az ígéretüket és hozzájuk olyan is csatlakozott, aki két éve még nem tett ilyen vállalást. A példátlan kiállás reményt adhat az LMBTQ közösség számára, hogy az Európai Unió megvédi értékeit, és az elnyomó törvény nem lesz hosszú életű” – mondta Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom