80 milliárdos számla, amiért a politikai döntéshozónak akár a saját vagyonával is felelnie kellene
Immár végképp elkerülhetetlen a döntéshozó személyes felelősségének megállapítása és számonkérése, hiszen 2020-ban született meg az Európai Unió Bíróságának az az ítélete, aminek kikényszerítéséről van most szó – mondta Lattmann Tamás a testület csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése után. Ennek értelmében ugyanis Magyarországnak 80 milliárd (!) forintnyi euróbüntetést kell lerónia. Az EU Bírósága egy 2020-ban megszületett kötelezettségszegési eljárási ítélet be nem tartása miatt rótta ki a meglepően brutális büntetést. Ellene nincs helye további fellebbezésnek, azt nem lehet megtámadni – mondta a nemzetközi jogász, aki szerint – Gulyás Gergely állításával szemben – az ítélet nem ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Unió Bírósága arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró (átszámítva hozzávetőlegesen 80 milliárd forint) átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió eurós (nagyjából 400 millió forint) kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette az egyik ítéletét – derül ki a bíróság csütörtöki közleményéből.
„E kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül” – fogalmaz a dokumentum. A bírság a 2020 decemberében született bírósági ítélet folyománya. Akkor a testület azt állapította meg, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó́ harmadik országbeli állampolgárok visszatérésre vonatkozó eljárásoknál. Többek között felrótták, hogy Magyarország korlátozta a nemzetközi védelem iránti eljárásokhoz való hozzáférést, jogellenesen őrizte az e védelmet kérelmező személyeket tranzitzónákban, megsértette az érintett személyek jogát, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarországon maradjanak, valamint kitoloncolt jogellenesen itt tartózkodó állampolgárokat.
Miután pedig Magyarország négy év alatt zömében nem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak, az EU Bizottsága újabb kötelezettségszegési keresetet terjesztett elő, immár pénzügyi szankciók kiszabására. A bíróság egyetértett a kötelezettségszegéssel, amellyel a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat is magában foglaló felelősséget, ez pedig súlyosan sérti a szolidaritásnak és a tagállamok közötti igazságos elosztásnak az elvét – áll a büntetés indoklásában.
A magyar kormány kirohanással felérően reagált a Bíróság döntésére, a kemény pénzbüntetés kiszabására. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón felháborítónak nevezte az ítéletet, amely szerinte ellentétes az uniós joggal, a magyar alaptörvénnyel és a migrációt elutasító ország megbüntetését célozza. Gyávának minősítette az Európai Unió Bíróságát, amiért nem a választás előtt, hanem az után hozta napvilágra a döntést, ami szerinte normális országban nem születhetett volna meg. A minisztert a Bizottság által kértnél súlyosabb pénzbüntetés kiszabása a kommunista rémuralomra és a Rákosi-rendszerre emlékeztette – mint ugyanis tudnivaló, a keresetben 7 millió eurós átalánybírság, illetve napi 6 millió forintos büntetés szerepel, a bíróság ennek pedig a 70-szeresét vetette ki.
Van-e lehetősége a kormánynak bármit tenni, mint fizetni? Illetve: mi történik, ha mégsem fizetnek? Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük.
„Nincs helye további fellebbezésnek, ez elvileg egy végleges, jogerős ítélet, amit nem lehet megtámadni” – mondta. Olyan még nem nagyon volt, hogy egy kormány ilyen esetben nem fizetett, mindenesetre az uniós alapitó szerződések értelmében ilyenkor az adott állam számára nyitva álló uniós forrásokból kell levonni az összeget. Ez persze csak elméleti megoldásként került be a jogba. Nagy kérdés persze, hogy milyen uniós támogatásból vonnák le a büntetést – gondolkodott hangosan Lattmann, emlékeztetve arra, hogy a források jó részét amúgy is már felfelfüggesztették. Úgy vélte, nyilvánvalóan majd olyan forrásokat érinthet ez, amelyek nem állnak a kondicionalitási eljárás alatt. A magyar kormány – tette hozzá – persze borítékolhatóan megpróbál majd valamifajta „Barbatrükköt” bevetni, hogy a felfüggesztett összegből tiltsák le a büntetési tételeket, de ez szerinte nem valószínű. Mindenesetre mostantól kezdve az összeg napról napra csak nőni fog, ám a magyar kormánynak már sikerült eljutni arra a szintre, hogy senkit nem érdekel, ha neki rossz. A szolidaritásnak ezen a szintjén ugyanis már nagyon régen túl vagyunk, a kormány ezt már régen elbukta – mutatott rá.
Tényleg ellentmond az uniós jognak az, hogy az EU Bírósága magasabb összegű büntetést szabott ki Magyarországra, mint amekkorát a beadványban az Európai Bizottság kért? – kérdeztük. „Én is megdöbbentem azon, hogy a bírság jelentősen nagyobb lett, mint amit a Bizottság indítványozott, de ez nem sérti az uniós jogot” – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve: a bíróság eltérhet a javaslattól. Nincs olyan szabály, ami konkrétan meghatározná azt, hogy egy kötelezettségszegési eljárásnak ennek a szakaszában a bíróság mekkora büntetést állapíthat meg. Kialakult gyakorlat sincs rá, miután nagyon kevés kötelezettségszegési eljárás jutott el a bírság kiszabásáig.
Mint egyébként magából a bírósági döntésből is tudhatjuk: a testület magát a helyzetet is rendkívülinek minősítette. Ilyen esetben a bíróság lépése érthető, hiszen a magyar kormány nem csak, hogy nem tartotta be a korábbi bírósági döntést, de még hangulatot is keltett ellene. Világos volt, hogy a kormány nem akarja teljesíteni a kötelezettségét, ami meg is jelent a bíróság érvelésében – emlékeztetett. „Ilyen még nem volt, hogy egy tagállam ennyire intenzíven és az egész uniós szabályozási rezsim ellen aktívan jogalkotott volna és még politikát is csinált belőle. Ezért érthető és értelmezhető a súlyos büntetés” – szögezte le Lattmann.
A nemzetközi jogász felhívta a figyelmet, ebben az ügyben már végképp elkerülhetetlen a döntéshozó személyes felelősségének a megállapítása és számonkérése. 2020. óta mindenki számára világos volt, hogy ha nem hajtják végre maradéktalanul az akkori ítéletben foglaltakat, akkor annak a vége pénzbírság lesz. Így azután hűtlen kezelést hajtott végre az a döntéshozó, aki ennek a tudatában mégsem tette azt meg. Kérdés, vajon lehet-e, szabad-e ennyire hülyének lennie a politikai döntéshozónak? – tette fel a kérdést a nemzetközi jogi szakértő, aki rögvest meg is válaszolta: lehet, de a szakmai előkészítést végzőknek tisztában kellett ezzel lenniük, s nekik az is a feladatuk, hogy informálják erről a döntéshozót. Ha ők ezt nem tették meg, ha nem hívták fel erre a figyelmet, akkor őket, a szakmai előkészítő(ke)t kell felelősségre vonni. „A büntetés minden eurocentjének van felelőse, akit felelősségre kell vonni, akit nem lehet elengedni” – húzta alá.
Normális esetben a kormánynak kellene megvizsgálnia az ügyet – persze nem a mai Magyarországon. „Ha pedig egy politikai döntéshozót ez nem érdekel, akkor vegyük elő a vagyonát, és fizettessük ki abból a keménykedésének a költségét” – szögezte le Lattmann Tamás, aki elképesztőnek tartja az egész ügyet.
