„80 százalék elszámoltatást akar” – Magyar György szerint jogállami keretek között kell feltárni a NER ügyeit
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az elszámoltatás társadalmi támogatottsága és Rogán Antalhoz köthető ügyek is terítékre kerültek a KlikkTV - Fordulópont című műsorban. Magyar György ügyvéd, Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője és Üveges Gábor politológus egyetértettek abban: a politikai bosszú helyett jogállami, szakmailag megalapozott felelősségre vonásra van szükség.
A beszélgetés egyik központi témája a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése volt. A résztvevők szerint az intézmény a Fidesz-korszak egyik leginkább vitatott szervezetévé vált, amely elsősorban civil szervezeteket és független sajtótermékeket vett célba.
Üveges Gábor úgy fogalmazott: a hivatal a kormány állandó „külső ellenség” narratíváját szolgálta, miközben vezetője, Lánczi Tamás még a megszüntetés előtt is a magyar demokrácia egyik tartópilléreként beszélt róla. A politológus szerint ez jól mutatja, mennyire elszakadt a valóságtól az intézmény vezetése.
Pék Szabolcs személyes példával is érzékeltette a rendszer működését. Felidézte, hogy egyetemistaként Lánczi Tamás előadásai inkább emlékeztettek egy kormánypárti hírműsorra, mint politológiai oktatásra. Szerinte ez is jól mutatja, miként fonódott össze a politika és az állami intézményrendszer.
A beszélgetés másik fő témája az elszámoltatás volt. Magyar György hangsúlyozta: a társadalom jogos igénye, hogy felelősségre vonják azokat, akik visszaéltek a közpénzekkel, ugyanakkor ezt kizárólag törvényes keretek között szabad végrehajtani.
Az ügyvéd arra figyelmeztetett, hogy az új, korrupciós ügyek feltárására létrehozandó hivatal jogköreit pontosan kell meghatározni, különben könnyen összeütközésbe kerülhet a rendőrség, az ügyészség vagy más nyomozó hatóságok feladataival.
Pék Szabolcs felidézte az Iránytű Intézet kutatásának eredményét is, amely szerint a magyarok több mint 80 százaléka támogatja a korrupciós ügyek kivizsgálását és az elszámoltatást. Mint hangsúlyozta, ez már jóval túlmutat a Tisza Párt szavazótáborán, vagyis társadalmi konszenzus alakult ki a felelősségre vonás szükségességéről.
A résztvevők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a közvélemény gyors eredményeket vár, miközben a nagy korrupciós ügyek feldolgozása akár évekig is eltarthat. Üveges Gábor szerint a jogállamiság éppen azt kívánja meg, hogy a nyomozások alaposak és támadhatatlanok legyenek, mert ellenkező esetben a legfontosabb ügyek is összeomolhatnak a bíróság előtt.
A beszélgetés végén Magyar György több, korábban nagy visszhangot kiváltó ügyet is felidézett, köztük a Völner–Schadl-ügyet, valamint a Hableány-katasztrófát, amelyek kapcsán szerinte olyan nyomozati döntések születtek, amelyek megakadályozták a magasabb politikai felelősség feltárását. Az ügyvéd azt állította, hogy egyes bizonyítékokat ugyan megsemmisítettek, de a digitális nyomok visszaállíthatók lehetnek.
A résztvevők végkövetkeztetése szerint az elszámoltatás nem lehet politikai bosszúhadjárat, ugyanakkor a társadalom jogos elvárása, hogy a közpénzekkel való visszaéléseknek legyen következménye. Abban egyetértettek, hogy az új kormány hitelességének egyik legfontosabb próbája éppen az lesz, képes-e jogállami keretek között feltárni és lezárni a NER legnagyobb korrupciós ügyeit.
