80 százalékos lehet az idősotthoni halálozási ráta

„Az idősotthonokban akár 80 százalékos is lehet a halálozási ráta; ha ágyban fekvő, demens emberek között kitör a járvány, akkor csak a csodának köszönhető, ha valaki ott életben marad” – mondta a Hírklikknek Falus Ferenc járványügyi szakértő. A volt országos tisztifőorvos szerint, komoly mulasztás a hatóságok részéről, hogy a látogatási tilalommal egyidőben, nem rendelték el a személyzet szűrését és kötelező védelmét. Az ország idősotthonainak a szűrése csak ma, 15-én kezdődött, miután Müller Cecília tegnap adott erre utasítást. Falus szerint csoda, hogy – egy-két esetet leszámítva – eddig nem tört ki ezekben a zárt közösségekben komolyabb járvány, bár lehet, hogy csak nem jelentik le az eseteket. Az pedig kétszeres műhiba, hogy a Pesti úti idősek otthonából tömegesen vittek kórházba embereket, ráadásul egyetlen helyre, ahol nem voltak felkészülve erre. 

„Közismert tapasztalat, hogy minden járvány mindig zárt intézetekben indul, s azokban – szociális otthonokban, idősotthonokban, börtönökben, laktanyákban, nevelőintézetekben – végez nagy pusztítást” – szögezte le Falus Ferenc, amikor azt kérdeztük tőle, hogyan értékelendő az országos  tesztelés elkezdése a járvány sokadik hetében. Persze az jó, hogy most majd szűrik a bentlakókat, de ezzel már csak a kialakult helyzetet tudják kezelni, „ebből már csak az derül ki, hogy vannak-e ott olyan járványgócok, amelyek még nem robbantak, vagy nem fognak három nappal később robbanni”. 

Már rég lépni kellett volna

Falus szerint, egyidőben azzal, hogy (március 9-én) elrendelték a látogatási tilalmat az idősotthonokban, intézkedni kellett volna a személyzet védőfelszereléssel való ellátásáról, de minimum arról, hogy kötelezően viseljenek szájmaszkot. Hiszen ők azok, akik beviszik a fertőzést ezekbe a zárt közösségekbe. Éppen ezért, a tesztelésüket is azonnal el kellett volna kezdeni, hogy még a tünetmenetes időszakban megtalálják a megfertőződötteket. Ezt követően pedig rendszeresen kellett volna tesztelni őket, hetente vagy tíznaponta, ha tényleg meg akarták volna akadályozni, hogy bejusson a betegség ezekbe az intézményekbe.

(Ha már tesztelés: felmerül egyébként az is, hogy meg kellene tudni, vajon milyen szűrések folynak a védett személyek védelmét biztosító TEK-nél és kormányőrségnél; ez persze költői kérdés, hiszen, ha meg is kérdeznénk, erre nem válaszolhatnának az illetékesek.)

Nyitott kérdések sora

A járványügyi szakértő szerint, kész csoda, hogy eddig nem volt nagyobb járvány. Felvetettük, hogy nem lehet-e inkább elhallgatás a mögött, hogy eddig csak három (megjegyzés.: a beszélgetés óta még egy) idősotthonban bukkantak sok fertőzöttre. Falus úgy véli, nem feltétlenül lehet erről tudni. Lehet, hogy meg sem vizsgálták másutt, de az is, hogy nem jelentették le – még ha találtak is fertőzöttet. Hozzátette: „fogalmunk sincs arról, hogy egy ágyban fekvő, kilencvenvalahány éves demens betegnél milyen tünetetekkel jelentkezik a koronavírus. Ilyen állapotú és korú embereknél nagyon csendesen szoktak lezajlani a járványok”. 

S még egy szempontra felhívta a figyelmet: azt sem tudjuk, hogy Magyarországon milyen a tünetmentes fertőzöttek aránya. Mindenesetre, az állami nyilatkozatokból mintha magasabb lenne, mint amiről a nemzetközi irodalomban lehet olvasni. Azt pedig pláne nem tudjuk, hogy egy idősotthonban hány tünetmentes fertőzött található. Ha csak egyetlen egy is, ő akár az egész otthonban elterjesztheti a vírust.

Miért nem szűrtek?

„Az igazi baj azonban nem ez, hanem az, hogy ha ezekből az intézetekből kórházba szállítják az embereket, akkor hogyan kerülnek vissza az otthonba. Abból lett a botrány, hogy Vass Csaba, a helyettes fővárosi és megyei tisztifőorvos – egyébként Kásler miniszter utasításával is ellentétesen – szakmailag teljesen inkorrekt utasítást adott: „szakmailag megalapozatlan a megközelítés, hogy csak negatív teszttel vesznek vissza az intézménybe onnan elszállítottakat”.  Nagyon sok helyen visszavitték az idősotthonba a kórházból a lakókat anélkül, hogy letesztelték volna őket, azaz nem lehet tudni, hogy a kórházban megfertőződtek-e vagy sem, mert a kórházakban még a tüdőgyulladásokat sem szűrték ki – mutatott rá Falus.

Látványos kimenekítési akciót választottak

Műhibának mondta a szakértő azt is, hogy a Pesti útról tömegesen szállították kórházba a lakókat. (Megjegyzés: azokat, akik fertőzöttek, de azokat is, akiknél csak a gyanú állt fenn – ahogy arról az MTI is hírt adott.) Sőt, a hatóságok dupla műhibát vétettek azzal, hogy egy helyre – az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe – szállították őket. Kezelhetőbb lett volna a befogadó intézményeknek is, ha húszasával vitték volna el az idősotthon lakóit. A Korányi sem volt felkészülve erre, sürgősséggel kellett embereket berendelniük. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy az összes elszállított idős ember beteg volt-e, pedig csak azokat kellett volna elvinni az otthonból, akik azonnali kórházi kezelésre szorultak, a többieket a Pesti úton kellett volna ellátni, elkülönítve. „Ahelyett hogy kezelték vagy gyógyították volna őket, látványos kimenekítési akciót hajtottak végre, aminek nem ismerjük az eredményét, csak azt, hogy politikailag hasznos tűnő akció volt” – összegezte Falus.

Müller Cecília, országos tisztifőorvos keddi tájékoztatóján azzal indokolta az elszállításukat, hogy így lehetőség nyílt a teljes épület fertőtlenítésére – vetettük közbe. Falus erre egy kérdéssel reagált, „Egy légúti fertőzés esetében, amikor süt a nap, miért kell egyáltalán fertőtleníteni kívülről egy épület felületét, a kőfalakat?” Nyomban meg is válaszolta: látványosságot lehet belőle csinálni, amit dramatizálva mutogatni lehet a televízióban – ahogy azt meg is tették.