A 2010-es szintre nőhet vissza az államadósság rátája
„Ahhoz képest, hogy milyen átfogó gazdaságvédelmi intézkedéseknek harangozták be, semmit nem érnek a Varga Mihály által – az egyébként az eredetileg belebegtetetthez képest két hetes késéssel – bejelentett intézkedések” – mondta Petschnig Mária Zita portálunknak, hozzátéve: „a járványnak már az első szakaszában is nagyon meg lett kímélve a költségvetés, ami a legtöbb országban a támogatást nyújtja a gazdaságnak, most pedig egész egyszerűen, értékelhetetlenül semmit nem kínál”. Ahogy az Orbán Viktor által személyesen kommunikált hitelmoratórium-hosszabbítás sem segít sokat az igazán érintetteken. Érti persze, hogy a kormány lépéskényszerben érezte magát, s érzi Varga Mihály félelmét a költségvetés és az államadósság elszállásától, valamint attól, hogy az idei után, a jövő év is veszélyben van, de „a pénzügyminiszternek a sarkára kellett volna állnia”.
„Ez egy nagy nulla, semmilyen hatása nem lesz a gazdaságra, arról nem is szólva, hogy mindegyik bejelentett intézkedés 2021-re vonatkozik, egy pedig még csak nem is döntés, hanem pusztán javaslat” – gyors-kommentálta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt főmunkatársa a Varga Mihály által tegnap bejelentett intézkedéseket.
Mint portálunk is beszámolt róla, a pénzügyminiszter a gazdaságvédelmi operatív törzs tegnapi ülése után ismertette a döntéseket a Facebook oldalán. Eszerint januártól 4+1 változás várható:
1. A 11 százalékosra mérséklődő kisvállalati adó (kiva) bevételi értékhatára a kétszeresére, azaz 3 milliárd forintra emelkedik. Az egyszerűsített adónemet így jóval többen választhatják.
2. 2021 második félévétől az adóhivatal minden cég számára elkészíti az áfabevallás tervezetét, így csaknem félmillió társaság mentesül a kötelezettség alól, ez csökkenti az adminisztrációs terheket.
3. Ingyenessé válik több mint másfél millió államigazgatási ügy intézése. Az intézkedés nem egészen 5 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.
4. Beruházások ösztönzése érdekében döntöttek a fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső értékhatárát eltörlik.
+1 Ami még csak javaslat: tegyék adómentessé a magánszemélyeknek a cégek által biztosított járványügyi szűrővizsgálat-juttatást. A változás tesztenként több mint 7 ezer forint adó megtakarítását eredményezi a foglalkoztatónak.
Lépéskényszerben volt a kormány
„Valamit kellett csinálni” – szögezte le Petschnig Mária Zita, aki szerint azonban Varga mostani bejelentései szinte egyenlők a semmivel. A korábban az Orbán Viktor által személyesen kommunikált hitelmoratórium-hosszabbítás egyrészt főként nem a súlyos helyzetbe került társadalmi csoportokra terjed ki, amint ezt az MNB szakértői is megállapították, másrészt meg összességében megnöveli a visszafizetendő összeget, hiszen elnyúlik a hiteltörlesztés ideje.
Sokatmondónak tartja, hogy az eredetileg 15.-re belebegtetett csomag bejelentése jó két hetet késett. Ez ugyanis azt mutatja – fejtette ki –, hogy nagyon félnek, mert látják, milyen rossz helyzetben van a gazdaság. Ezt persze már abból is tudni lehetett, hogy a múlt heti Közgazdász vándorgyűlésen Varga Mihály be is mondta, az idei államháztartási hiány a GDP kilenc százaléka lesz, ami a korábban prognosztizált hét-kilenc százalékos sáv felső határa. S ha elfogadjuk azt, ami az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből kiderül – nevezetesen, hogy 3600 milliárd forint lehet az idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya –, akkor azt látjuk, hogy a deficit az előirányzott közel tízszeresére emelkedik – vezette le a szakértő.
Baljós felhők gyülekeznek
„Az idei év elszállt, de a kormány nagyon fél 2021-től” – szögezte le Petschnig Mária Zita, emlékeztetve arra, hogy a jövő évre egy sor olyan kötelezettséget – a többi között sport-, turisztikai és egyéb rendezvények, presztízsberuházások finanszírozását – vállalt fel a kormány, amelyek teljes egészében megtakaríthatók lennének. S persze ott van még a két nagy projekt, a Budapest-Belgrád vasútvonal és Paks 2, amitől végképp el kellett volna állniuk – emlékeztetett.
„De ha jövőre sem tudják megfogni a deficitet, akkor az államadósság rátája visszanőhet a 2010-es szintre” – mondta, rámutatva: ez pedig a legmagasabb ráta egész Közép-Európában. Mint hozzátette: „ha pedig egy ilyen magas államadóssági rátával rendelkező ország iránt bizalmatlanság nyilvánul meg, akkor bizony megdrágul az általa felvett hitel is”. Külföldi hitelre azonban szükség lesz, mivel a belső megtakarítások nem elegendők az államadósság finanszírozásához. S ha még netán egy kamatemelés is elindulna, az még tovább terhelné az államháztartást – hívta fel a figyelmet egy további veszélyre az elemző.
„Érzem tehát Varga Mihály félelmét, mi lesz a költségvetési hiánnyal, mi lesz az államadóssággal, de ha aggódik, akkor miért nem állt a sarkára, amikor látta, hogy a költségvetési pénzek jó részét nem a gazdaságvédelemre, és nem a versenyképesség javítására koncentrálva folyósítják – mondta, hozzáfűzve hogy még most sem késő költségvetés-politikai fordulatra.
