A 25 éven aluliak egytizede munkanélküli

A program részletei az NGM honlapján részletesen is olvashatók. Ebből kiderül, hogy az Ifjúsági Garancia Plusz program bértámogatást, albérleti- és útiköltség- hozzájárulást is tartalmaz. Az állam négy, illetve hat hónapig a munkabér 50 százalékát átvállalja a munkáltatótól, amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél messzebb található. A program keretében a minimálbér 70 százalékáig, 180 ezer forintig albérleti támogatást, hatvan kilométeres távolságon belül pedig 10 kilométerenként 10 ezer forintos útiköltség támogatást biztosítanak a jelentkezőknek.

A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a november és január közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 millió 718 ezer fő volt, 13 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: a negyedik negyedévben az álláskeresők több mint egyharmada olyan volt, aki legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. Január végén a nyilvántartott munkanélküliek csaknem 10 százaléka 25 éven aluli fiatal volt, csaknem a felük reménytelenül kereste első munkahelyét. Ezt a problémát csak tetézi, hogy a munkanélküliek csaknem egyharmadának nem volt szakképzettsége – derül ki a legfrissebb összefoglalóból, amelyet Katona Tamás professzor készített a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról.

Mint írja, a problémát súlyosbítja, hogy az álláskeresők 40 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, fele középfokú végzettségű, azon belül is a többség szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett. 

A nyilvántartott munkanélküliek több mint 42 százaléka – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul marad. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen három hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább hat-kilenc hónapig jár az érintetteknek. 

A közelmúltban a Profession.hu is elkészítette negyedéves reprezentatív kutatását, amelyben az álláskeresési szokásokat vizsgálta. Az országos felmérésből kiderült, hogy szinte minden második, 18-65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára. Tapasztalataik némiképp ellentmondanak a KSH adataiból levonható következtetéseknek, ugyanis úgy látják, hogy az aktív munkakeresők mellett a vállalkozásoknak nem szabad lemondaniuk a passzív munkakeresők megszólításáról sem. Ők ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Ifjúsági Garancia Plusz programja a fiatalok mobilitására épít, amit a Profession.hu tanulmánya is erősít. Szerintük az aktuálisan állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után. Majdnem harmaduk szívesen pályát is módosítana, más szektor álláshirdetéseit is böngészi, a sikeres elhelyezkedés érdekében párhuzamosan több csatornát használ új munkahelye megtalálására. 

Az aktív keresők többsége állásportálokon böngészi az elérhető hirdetéseket, írja Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az említett vizsgálatuk tapasztalatai alapján. Úgy látják, igen népszerűek az apróhirdetésekkel foglalkozó internetes oldalak, tíz munkakeresőből hárman pedig a munkaügyi központhoz fordulnak segítségért. Minden második ember hívja segítségül barátait, ismerőseit, amikor új munkahelyre vágyik és a közösségi médiát is hasonló gyakorisággal használják.