Trump gázai Béketanácsában Orbán világpolitikai „díszszerepet” kapott

A gázai Béketanács Donald Trump elképzelése szerint a Gázára vonatkozó, ENSZ BT által is támogatott béketerv megvalósításának kulcsintézménye lenne, amely a háború utáni átmeneti időszak politikai-biztonsági kereteit hivatott felügyelni 2027 végéig. Feladata elvileg a gázai palesztin bizottság és a nemzetközi stabilizációs erő fölötti politikai felügyelet, a demilitarizáció, a kivonulás és az újjáépítés stratégiai irányítása, de a szakértő ezt alapvetően megvalósíthatatlan, veszélyes kísérletnek tartja. Kis-Benedek József, a hadtudományok doktora, nyugállományú ezredes, biztonsági szakértő elmondta, Trump lényegében az ENSZ szerepét próbálja átvenni, ami a világszervezet további gyengüléséhez vezethet, csorbítja annak nemzetközi szerepét és nem hoz valódi megoldást a konfliktusra. A konstrukció lényegének tekintik a 15 tagú „technokrata, apolitikus” palesztin bizottságot, amelyet Kis-Benedek tulajdonképpen az „ENSZ Biztonsági Tanács kicsinyített másaként” ír le, de véleménye szerint „valaki bedobta az ötletet”, s nem hiszi, hogy maga Trump találta volna ki. Úgy látja, hogy a terv mögött nincs átgondolt koncepció, a felek érdekei élesen ütköznek, és a Hamasz sem fogja feladni fegyvereit, így a Béketanács működése már a kiindulópontnál kudarcra ítélt.

Kis-Benedek rámutatott: Izrael és az Egyesült Államok is eltérően képzeli el a gázai rendezést, miközben a Béketanácsba olyan országok is meghívást kaptak, mint Katar vagy Törökország, amelyek kifejezetten rossz viszonyban vannak Izraellel, és a palesztin állam kérdésében sem vallanak egységes álláspontot. Ebből arra következtet, nagyon nehéz lesz összefésülni az érdekeket.​ Arra a kérdésre, hogy egyáltalán lehetnek-e a rendezést felügyelő testületben olyan tagok, akik sem a Hamaszhoz, sem a Fatahhoz nem kötődnek, azt felelte, elvileg nem zárható ki, de a terv még annyira nyers, és annyira nem ismeri még a részleteket a nyilvánosság, hogy valójában nem tudni, mit akarnak valójában az amerikaiak.​

A palesztin kérdést jól ismerő szakértő szerint a javaslat legfőbb problémája, hogy széles körben ellenzik, ezért politikailag nem lehet működőképes. Maga az ENSZ sem támogatja, mert New Yorkban is úgy vélik, „egy gyakorlatilag megoldhatatlan konfliktusról” van szó. A javaslat másik gyengeségét a túl széles körű, sokszereplős bizottság felállításában látja, amely már önmagában működésképtelenségre ítélt konstrukció, még ha Trumpot ez a kockázat láthatóan nem is zavarja. Hozzátette, Trump az orosz–ukrán konfliktusra is hasonló szervezetet szeretne, amit az oroszok szerinte biztosan nem fognak elfogadni, így ez a modell a világ más konfliktusaira sem jelent életképes receptet.​

Politikailag érthető, hogy valamivel próbálkozni akar az amerikai elnök, ám normális esetben egy ilyen konstrukció kialakítása az ENSZ feladata lenne. Mivel azonban ott sincs konszenzus, nehezen képzelhető el, hogy a még ellentétesebb összetételű új testületben működőképes megegyezésre jussanak –​ jegyezte meg a szakértő. Elemzésének egyik kulcsfogalma a „kis ENSZ” létrehozására tett kísérlet, mert úgy látja, Trump tulajdonképpen ebbe a gondolatba „szeretett bele”. Egy mini ENSZ-et akar megszervezni, hogy kevesebbet kelljen fizetnie a New York-i szervezetnek, sőt, szerinte szélsőséges esetben ez akár az ENSZ „elsorvadásához” is vezethetne. Meglepőnek tartja, hogy a jelenlegi Grönland körül kirobban feszültségben az Európai Unió vezetőit – köztük Ursula von der Leyent – is meghívták, bár még ez is beleillik abba a felfogásba, hogy a testületben a palesztin kérdésben egymással ellentétes nézeteket képviselő országok is képviseletet kapjanak. „Ez tovább növeli a működésképtelenség kockázatát” – vélte Kis-Benedek József, aki nemzetközi jogi szempontból nem tudja értelmezni, hogy a „béketanács” egyfajta modern gyámságot jelentene: egy nagyhatalom-vezette testület gyakorolna felügyeletet az adott területen a helyi népszavazás legitimációja nélkül. „Nincs olyan közös nézőpont, amely mentén a szereplők elindulhatnának egy közös megoldás felé”. Utalt Murphy törvényére, miszerint, ha valamit nem tudnak megoldani, bizottságot hoznak létre, de ettől még a valós probléma nem oldódik meg.​

Ami Orbán Viktor szerepvállalását illeti, arról a magyar külügyminiszter azt mondta, megtiszteltetésnek veszik a meghívást, részt fognak venni a béketanács munkájában. Szijjártó azt is kifejtette, nagyra becsülik Donald Trump „békepárti tevékenységét”, bár ebben nem tért ki a miniszter Grönland kérdésére, amely Trumppal kapcsolatban most a másik forró téma. Kis-Benedek József utalt rá, hogy a magyar kormány ezt a felkérést a belső kommunikációban „világpolitikai jelentőségűnek” fogja eladni, aminek az első jeleit máris láthatjuk. Csakhogy a közel-keleti ellentéteket jól ismerő szakember szerint a magyar miniszterelnöknek ebben a gázai folyamatban semmiféle érdemi szerepe nincs és nem is lehet. „Legfeljebb arról lehet szó, Trump ezzel akarja beváltani azt a korábbi ígéretét, hogy a közelgő kampányban segíteni fogja Orbán Viktor újraválasztását. Ha ezt a szándékot valóra váltja az amerikai elnök, az valójában nyílt beavatkozás lenne a magyar választásokba” – vélte a szakértő.

 Azt már mi tesszük hozzá: a többi a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, és a magyar külügy, valamint az amerikai nagykövetség viszonyára tartozik.