A beteg tényleg a bezárt kórházkapuval néz majd farkasszemet?
Megszűnhet a betegellátás a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói kórházban, illetve bezárhatnak több tucat gyógyintézetet, miután a tervek szerint összevonnak egészségügyi intézményeket. A Népszava birtokába jutott átalakítási elképzelés szerzői szerint az átszervezés akkor lehet sikeres, ha érinti az alapellátást, a szakrendelőket és az egyetemek tevékenységét is. A siker záloga az is, hogy az átszervezésre komoly összeget fordítsanak. Korábban a kormány az egykori tárcavezetőnek, Szócska Miklósnak egy hasonló átalakításra nem adott pénzt, pedig az már megtérült volna. Az új elképzelés elemzésére Kincses Gyula egészségpolitikust kértük.
- Milyen átalakítási tervezet az, amely azokat a kórházakat szüntetné meg, amelyben úgy sincs elég orvos, meg műszer?
- Itt a legfőbb baj! Ez nem egy nyilvánosságra hozott kormányzati elképzelés, vagy háttértanulmány, mindössze arról van szó, hogy a sajtó megszerzett valamit. Csak ötletelünk, vagy ha jobban tetszik, akkor a sötétben tapogatózunk.
- Azért kicsit konkrétabbnak látszik a tervezet, hisz azért itt több kórház bezárásáról is szó van. Nem gondolja?
- Valóban, ez az egész országot érintő programnak tűnik, de pusztán egyetlen hivatal, vagy szakember tervezetének látszik.
- Érez azért szakmai koncepciót a felsorolt konkrétumok között?
- Igen, sok döntés elég logikusnak látszik. Például Tapolca esetén tudjuk, hogy választási okból nyitottak ki újra egy korábban már megszűnt osztályt. Végleges bezárása tehát célszerű is lehet. A nyilvánosságra került tervben több olyan hely is van, ahol a változó politikai érdek tartotta fenn a rendelést. Az tehát mindenképp megnyugtatónak látszik, hogy ahol a kórházakat bezárják, vagy részlegesen megszüntetik, ott nappali kórház, egynapos sebészet azért fennmarad. Azzal is egyetértek, hogy kevesebb, de jobban szervezett és ellátott intézményre van szükség, ami alatt azt értem, hogy elsősorban orvosra, műszerre és pénzre van szükség a megmaradó helyeken. Fejleszteni kell tehát a járóbeteg-ellátást, csoportpraxist, esetleg a kistérségi járóbeteg központot. Ezt helyeslem!
- Azzal is egyetért, hogy azt a kórházat kell bezárni, ahol nincs orvos?
- Ez ellen viszont tiltakozom. Mint nyugdíjas politikus persze értem én, hogy ott lehet a legkevesebb balhéval megoldani a kórházak bezárását, ahol eddig sem volt orvos. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy legtöbbször ott szűnik meg az orvosi ellátás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá; esetleg nagy a szegénység, rosszak az életkörülmények. Piaci alapon semmiképp nem szabad megszüntetni az orvosi kapacitást, csak a szükséglet alapján. A betegek számára biztosítani kell az egyenlő hozzáférést. Ha ugyanis hagynák a piaci szemlélet érvényesülését, akkor a ma hiányzó praxisok támogatását is befejezhetnék, mondván „megoldotta az élet”.
- Ámbár lehet, hogy abból a faluból elmenekültek, vagy rosszabb esetben kihaltak…
- Igen, van olyan körzet, ahol tíz éve nincs orvosi ellátás.
- Itt azonban nemcsak egy faluról van szó, hanem a fél országról, a tervezet több megyét érint, köztük van Szabolcs, Borsod, Tolna, Baranya. El tudja képzelni, hogy hány ember egészségügyi ellátásról beszélünk most?
- Nem tudom
- Százezrekről, vagy milliókról is szó lehet?
- Fogalmam sincs. Nem világos az sem, hogy cserébe a kórházak bezárásáért, milyen járóbeteg rendelést biztosítanak. Ezért azt nem mondom, hogy a kórházbezárás népirtás, vagy akár csak hülyeség. Változik a technológia, változik a szakma, és változik a tömegek igénye is. De végre muszáj valamilyen átalakítást elkezdeni, mert nagy szükség lenne egy kisebb, de korszerűbb, és főleg hatékony fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyre. De fontos a sorrend, hiszen először a járóbeteg-ellátást kell megerősíteni, utána lehet a kórházakat átalakítani, vagy megszüntetni.
- Kiszivárgott a tervezet, de az ön számára világos, hogy mi lesz vele?
- Nem, honnan is tudnám? Még a tervezet státusza sem világos, tehát nem tudjuk, hogy ez egy szakértői vélemény, ami esetleg valamilyen főigazgató megbízására készült, esetleg háttérintézeti tanulmány, amit a miniszter rendelt meg. Vagy egy kormányzati megrendelésről van szó. Fogalmunk sincs!
- Gondolom, egy ilyen volumenű átalakítást úgysem lehet titokban tartani, előbb-utóbb minden kiderül. A kórházak bezárásáról esetleg még egyeztetni is szükséges lenne, hisz különben csak a bezárt kórházkapuval néz farkasszemet a beteg.
- Az egyeztetés fontos, de az nem egyeztetés, amikor a miniszter elmondja, hogy „mi lesz!” Először a szakmának kéne megegyezni koncepcionális elvekről, majd a részletesebb tervekről, amit még lehet korrigálni. Csak több körös szakmai- és lakossági egyeztetés után lehet korrekt és tisztességes módon végrehajtani a kórházbezárásokat.
