A Bige-Závecz felmérés 2.: törvények és programok helyett vezérre vágyik a magyarok fele
Pár napja derült ki, hogy egy vezető magyar üzletember saját pénzéből rendelt ritka alapos (egy hónapig tartó munkát feltételező) politikai jellegű reprezentatív közvéleménykutatást. A Bige László felkérésére, a Závecz Research által készített felmérés olyan témákban is kikérte az emberek véleményét, amelyek nem gyakran szerepelnek a nyilvános kutatások témái között. Ilyen – a teljesség igénye nélkül – Orbán Viktor jellemzői, a kormány és az ellenzék hitelessége, illetve állásfoglalás ügyek mellett. Más érintett témák – mint a korrupció, a kivándorlás vagy az EU megítélése – pedig azért izgalmasak, mert aktuálisan megmutatják, befolyásolja-e, s ha igen, mennyire a járvány egy éve a magyarok véleményét. A hozzánk eljutott felmérésből elsőként ezek közül szemezgetünk. Ezúttal azt nézzük meg, hogyan foglalnak állást a magyarok egy-egy ügy mentén, politikai értékek alapján.
Szomorú bizonyítványt állít ki rólunk, magyarokról a Bige-Závecz felmérés egyik kérdéssorára adott válaszok eredménye. A kutatásnak ebben a részében arra voltak kíváncsiak, hogyan ítélnek meg a magyarok politikai értékek alapján bizonyos ügyeket, miként foglalnak állást egy-egy kérdésben.
Egyrészt kiderült, amit persze eddig is sejthettünk: a lakosság igen érzékeny a baloldalinak tartott ügyekre. Például többségük negatívan ítéli meg a nagy jövedelemkülönbségeket, híve az óriásvagyonok megadóztatásának, elvárná, hogy a férfiak és a nők egyenlő bérezésben részesüljenek, illetve csak nagyon kis arányban gondolják úgy, hogy a szegények többsége saját maga felelős azért, hogy szegénységben él.
A másik oldalon – a mindig mindent mérő kormányzópárt hozzáállását irányító, Orbán „vezénylő tábornok” szerepének alakítását nagyban befolyásoló – erőteljes rendpártiság jellemzi a magyarokat. Ez számos kérdésben kiütközik, kezdve a törvénysértők szigorú büntetésének a követelésétől az engedelmesség és a tekintélytisztelet, mint a két legfontosabb tanítandó erény fontosságán át, egészen a vezér iránti áhítozásig.
A fentieken túl, meglehetősen komoly előítéletekkel vagyunk tele: elég ha arra az állításra adott reakciók megoszlását nézzük, miszerint „A bűnözési hajlam a cigányok vérében van”.
Persze a kép ennél sokkal árnyaltabb, vagy inkább kevésbé letisztult: vannak olyan témák, amelyekben eléggé meglepő eredményt hozott a felmerés. Például a klímaváltozás kérdésében: a válaszadók többsége szerint (67 százalék) komolyan kell venni azt, miközben azonban ennek némileg ellentmondóan, jóval kevesebben (46 százalék) áldoznák be a gazdasági fejlődést a zöld ügyekért.
Lássunk azonban néhány konkrét példát a fenti összesítést részletesebben bemutatandó (annyi megjegyzéssel, hogy csak a „teljes mértékben egyetért” és az „inkább egyetért” válaszokat adtuk össze, miközben kihagytuk az „egyet is ért, meg nem is” reakciókat):
Baloldali gondolkodás:
▪ kiugróan sokan támogatják az óriásvagyonok megadóztatását (78 százalék);
▪ elítélik a nemi bérdiszkriminációt (74 százalék);
▪ csökkentenék a vagyoni egyenlőtlenségeket (63 százalék);
▪ átalakítanák a kapitalizmust (50 százalék);
▪ nem fogadják el a milliós fizetéseket (46 százalék);
▪ úgy vélik, hogy főként törvénytelen úton gazdagodnak meg az emberek (56 százalék).
Rendpártiság és a vezér iránti igény:
▪ a törvények szigorúbb büntetésének a pártján állnak (75 százalék);
▪ az engedelmességet tartják a gyerekek legfontosabb erényének (54 százalék);
▪ a válaszadók közel a fele egyetért a megállapítással: ennek az országnak nem annyira törvényekre és politikai programokra van szüksége, mint inkább néhány bátor, fáradhatatlan és odaadó vezetőre, akikben a nép megbízik (49 százalék).
Előítéletesség:
▪ a bűnözési hajlam a cigányok vérében van (45 százalék);
▪ nem akarnak menekülteket befogadni (74 százalék).
Az alábbi grafikon részleteiben is mutatja az összes állítást, és a véleményeket.
Forrás: Közhangulat, problémák, értékek
A Bige-Závecz felmérésről szóló sorozatunkban eddig megjelent írásunk:
