A Budapest-Belgrád vasúti projekt miatt is aktívak nálunk a kínai titkosszolgálatok
Korántsem lepődött meg a más országok – köztük Magyarország – állampolgárairól információkat tartalmazó, soha nem látott méretű kínai adatbázison Tarjányi Péter, aki biztos abban, hogy a kínaiak nem csak hétszáz embert figyelnek Magyarországon, annál sokkal többet. A világ minden országa végez ilyen titkosszolgálati tevékenységet külföldön, igaz, csak három – Kína mellett az Egyesült Államok és Oroszország – folytat totális, azaz a világ összes országára kiterjedő hírszerzést. Magyarország esetében a „kis pénz, kis foci” játszik: mint a kisebb országok általában, a környező régiókra koncentrálnak a belföldi tevékenység mellett. Ma már persze nem a klasszikus, hanem a mesterséges intelligenciára építő „környezettanulmánnyal” operálnak a titkosszolgálatok. Mindenkit, mindig megfigyelnek, de azért nem érdemes paranoiásnak lennünk – mondja a biztonságpolitikai szakértő.
Soha nem látott méretű adatbázis került elő, ami bizonyítja, hogy Kína az egész világra kiterjedő információgyűjtést és megfigyelést folytat, köztük Magyarországon is – robbantotta a bombát a héten a Szabad Európa Rádió. Mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat az adatbázis, amit 2,3 milliárd cikk és 2,1 milliárd közösségimédia-poszt alapján állították össze. A szakértők szerint, a példa nélküli adatbázis valószínűleg csak egy apró részlete annak az egész világra kiterjedő „hibrid hadviselésnek”, amit Kína folyat. A 2017-ben a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology cég által indított és folyamatosan frissített adatbázis célja egyértelmű: a kínai kormány és a hadsereg hírszerzésének segítése.
A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó információkat tartalmazza. A listán 710 személy szerepel, köztük élvonalbeli és helyi politikusok, illetve családtagjaik, cégvezetők, katonatisztek, de akad a listán újságíró is. Mivel az adatoknak csak egy kis részét sikerült helyreállítani, valószínűleg több ezer magyarról gyűjtött adatot a Zhenhua. A begyűjtött információk között vannak személyes adatok (születési dátum, cím, családi állapot), politikai és családi kapcsolatok, közösségi média-profilok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, pénzügyi információk vagy éppen fényképek az adott személyről. Az adatbázisban egyes személyek mellett, elemzéseket is találtak, valamint voltak olyanok is, akiket „fontosként” jelöltek meg az adatbázis készítői – olvasható a SZER magyar nyelvű portálján.
Lelepleződött, ami eddig is tudott volt
„Igazán ez annak lelepleződése, olyan háttérinformációja, amit a biztonságpolitikai szakma régóta tud” – kommentált a Hírklikknek Tarjányi Péter. Mint elmondta: három ország van – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína –, amelyik totális hírszerzést folytat. Ez annyit jelent, hogy minden országban vannak olyan személyek, információk, amelyeket figyelnek, keresnek, olyan vállalatok, állami hivatalok, amelyek vezetőit, kutatási eredményeit, feladatait monitorozzák.
Ez pedig irdatlan adatmennyiséget jelent. Például az USA hírszerző szervei napi 1-1,5 milliárd ember adatait nézik át – mutatott rá, majd egy plasztikus példával is illusztrálta, hogyan működik ez a rendszer. Ha a mostani beszélgetésünk alatt valami érdekes hangzana el például az amerikai elnökválasztásról, akkor egy beállított paraméterek alapján dolgozó mesterséges alkalmazás, szoftver kiszúrná, és az elhangzottak záros határidőn belül megfelelő fordítással az elemzőnél lennénk. Ugyanígy dolgozik a kínai hírszerzés, és persze az orosz is – mutatott rá.
Környezettanulmány – napjainkban
Ne gondoljunk persze most arra, hogy teljes egészében emberek végzik ezt az irdatlan munkát – mondta. Mesterséges intelligenciával ellátott szoftverfigyelő rendszerek, alkalmazások segítségével folyik napjainkban az úgymond környezettanulmány készítése. Az idősebbeknek ismerősen csenghet, durván harminc évvel ezelőttig még az volt a jellemző, hogy a környezettanulmányt talpaló hírszerzők, rendőrök, titkosszolgálati emberek végezték, s ha ismertebb ember után szaglásztak, akkor az újságokat is figyelték, illetve, ha mélyebb infók kellettek a megfigyel személyről, akkor szomszédokat, a házmestert, stb. is befogták – vázolta a közelmúltat Tarjányi. Ezt a rendszert ültették át azután szoftveres technológiára. Mára pedig már odáig jutottunk, hogy bárki, bármit csinál az Interneten, azt mindig figyelik.
Kétlépcsős a rendszer
A szoftverek adott esetben képesek elektronikusan nyomon követni bárki tevékenységét, akár még úgy is, hogy feltörik a számítógépét, bekapcsolják a telefonját, az okos tévéjét, s akár az otthoni beszélgetéseit is nyomon tudják követni.
A titkosszolgálatok két dolgot figyelnek. Egyrészt, hogy mennyire véleményvezér valaki, s mi a gondolkodásmódja. A másik pedig, hogy amikor az illető az őt megfigyelőket megbízó országához kapcsolódóan mutat aktivitást, akkor automatikusan kiszűrik. Tarjányi egy példával is élt: amikor egy magyar véleményvezér Kínára vonatkozó cikket ír vagy a médiában arról nyilatkozik, akkor automatikusan a szoftverrendszer figyelmébe kerül.
Kis pénz, kis megfigyelés
Mint minden ország, így Magyarország is végez ilyen tevékenységet. Elsősorban a belső védelem szempontjából szélsőségeket vizsgálják, egyebek között az extrém politikai, vallási köröket.
A külső tevékenységet főként a szomszédos országokra, régiókra fókuszálják. Magyarország számára például érdekes a Balkán, a közép-európai régió, „nagyon meglepődnék, ha a magyarokat érdekelné például az, hogyan gondolkodnak rólunk Dél-Afrikában”.
Vajon „kis pénz, kis foci”-alapon működik ez nálunk? – merül fel óhatatlanul a kérdés. Tarjányi szerint nagyjából. Ez teljesen más műfaj, mint a totális hírszerzés.
Befolyásolás, zsarolás és egyebek
Az érdek az, hogy befolyásolják a véleményeket – szögezte le a biztonságpoitikai szakértő kérdésünkre, mit kezdenek a szolgálatok az összegyűjtött információkkal. Mint magyarázta: folyamatosan profilíroznak, s ha van egy olyan profil, ami valami miatt érdekes – a kínainál adatbázisnál maradva – Kína számára, akkor azon dolgoznak. Például, ha kiderül, hogy van valaki a magyar ellenzéken belül, vagy egy olyan más véleményvezér, aki érdemben képes támadni a Budapest-Belgrád vasútprojektet, akkor fontos, hogy megpróbálják őt befolyásolni.
„Kompromittálják, megveszik, megzsarolják, akit tudnak, ez folyamatosan történik, mindig is így volt” – mondta Tarjányi, aki egy több mint száz éves példával illusztrálta ezt. Redl ezredes, aki a Monarchia katonai hírszerzésének főnökhelyettese volt, 1913-ban lepleződött le, mint az orosz cári kémszolgálat legjelentősebb, legnagyobb kárt okozó ügynöke. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban több politikust, hivatalnokot kerestek meg orosz titkosszolgálatok – igaz, a tevékenység egy része most lelepleződött – tette hozzá. (Konkrétan: több európai kémelhárító szolgálat készültségi szintjén is emeltek az utóbbi hónapokban, ugyanis 2019 januárjától kezdődően, már öt európai országban is magas rangú tisztviselőket tartóztattak le, mert gyanították, hogy Oroszországnak kémkednek. Ilyen letartóztatások történtek az utóbbi nem egészen két évben Belgiumban, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban és Ausztriában is.)
