A civil szervezetek azoknak segítenek hangot adni, akiket el akarnak hallgattatni

A civil szervezetek közleményükben azt írják: „ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel.” A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudnak a leghatékonyabban fellépni, ha nem ijednek meg és végzik tovább a munkájukat. A közleményt aláíró szervezetek: az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a TASZ és a Transparency International Magyarország segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.

A szervezetek már a törvény elfogadása előtt közösen figyelmeztettek annak veszélyeire. Szerintük a most elfogadott jogszabály nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, mivel a felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jogállami hatóság, önkényes eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni. „Az önkénytörvény nem más, mint titkosszolgálati eszközökre épülő politikai propagandaprojekt, ellene pedig két eszközünk van: példát mutatni azzal, hogy nem hajlunk meg az önkénynek, valamint szolidárisan együttműködünk a szövetségeseinkkel. Mert a hatalom éppen azt akarja elérni, hogy egyedül maradjunk a félelmeinkkel. De láttunk már ilyet. Ahogy a korábbi, a még független civilek és kritikus állampolgárok megfélemlítésére hozott törvények, az önkénytörvény sem állja majd ki a próbát és el fog bukni. Mi pedig minden lehetséges eszközt megragadunk: jogi úton is fellépünk a törvény ellen és támogatást, segítséget nyújtunk a célba vett civil közösségeknek, aktivistáknak és médiaszereplőknek.”

Az aláíró szervezetek közül több is tagja a Civilizáció koalíciónak, ami „A demokrácia nem veszélyezteti Magyarország szuverenitását” elnevezésű tiltakozó kampányt indított. Eddig több mint 130 civil szervezet és mintegy 13 ezer magánszemély csatlakozott hozzá. 

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a szuverenitásvédelmi törvényt, a hozzá kapcsolódó Alaptörvény módosítást a Fidesz-KDNP és a Mi hazánk 140 igen szavazatával – az ellenzéki pártok 50 nem szavazata ellenében – elfogadta a magyar parlament. Kiegészült a büntető törvénykönyv is. Így létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amit az Alaptörvény szintén kedden elfogadott módosítása tesz lehetővé. 

Az új hivatal elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, önálló költségvetéssel. A hivatal elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok alapján, javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, jogszabályalkotásra is javaslatot tehet, illetve kutatási tevékenységet végez és finanszíroz. Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít június 30-ig, ez egyebek mellett tartalmazza a szuverenitáskockázat-értékelést, amely azonosítja a nemzeti szuverenitás esetén a kezelendő kockázatokat és problémákat. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz egyes szerveknek, illetve értékeli, hogy ezek a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentéseket és ajánlásokat. A jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye. A törvény valós célja, hogy ellehetetlenítsen minden ellenzéki megnyilvánulást, tevékenységet, legyen szó politikai pártról, civil szervezetekről, bármi egyébről. 

Csakhogy, mint az említett civil szervezetek közleményéből kitűnik, nem mindenki ijed meg. 

Az Amnesty International Magyarország külön közleményében emlékeztet rá, a hatalom egyre durvább eszközökhöz nyúlva, próbálja elhitetni, hogy Magyarországon nem maradhat tere a kiállásnak és a szabad, független véleménynyilvánításnak. Gyenge és gyáva az a hatalom, amely képtelen elviselni a kritikát, és el akar hallgattatni.

Azt írják: „nem adjuk a szabadságunk! Megmutatjuk, hogy nem félünk. Azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki szabadon kiállhasson a saját és mások jogaiért, és hogy az emberi jogok mindenkire egyformán vonatkozzanak. Összefogással, együtt megvédjük a szabadságunkat, amikor a kormány ismét a törvény erejével igyekszik elhallgattatni a vele egyet nem értőket.  Maradunk, dolgozunk, elmondjuk a véleményünket”. 

 A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint „ismét azokat támadják, akik 2023-ra sem fogadták el a felkínált alkut, akik nem hajlandóak belesimulni a nemzeti hallgatás rendszerébe. Ez nem újdonság, de az eszközeik egyre durvábbak. Célkeresztbe kerülhet egy pár fős civil szervezet vezetője, aki egy kistelepülésen segíti kisebbségi csoportok érdekérvényesítését, de akár egy környezetvédelemmel foglalkozó szervezet munkatársa is. Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok ellen is indulhat eljárás. A TASZ segítséget kínál azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek. Mi minden lehetséges jogi eszközzel fellépünk: megtámadjuk a törvényt és jogi segítséget nyújtunk a célkeresztbe került civil közösségeknek, aktivistáknak és médiaszereplőknek. Segítünk hangot adni azoknak, akiket el akarnak hallgattatni.”