A dezinformáció állandó fenyegetést jelent a demokratikus társadalmakra
Az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános hiánya nehezíti a visegrádi négyek országaiban a civil szervezetek működését. Ez derült ki a Political Capital közreműködésével is készült elemzésből, amely a dezinformációs trendek és a civil társadalom kihívásait vizsgálta 2023-2024-ben. Különösen igaz ez Szlovákiában és Magyarországon, ahol a kormányok a szervezeti működést korlátozó jogalkotással, a kormányzathoz közelálló médiumok pedig dezinformációs kampányokkal igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat.
A Political Capital (PC) által szeptemberben közzétett, a 2023-2024-es dezinformáció és a civil társadalom regionális vizsgálati jelentés Közép- és Kelet-Európa négy kulcsfontosságú régiójára összpontosított: a Nyugat-Balkánra, a Visegrádi -, a Fekete-tengeri régióra és a Baltikumra. Mindegyik jelentés átfogó elemzést ad a dezinformációs trendekről, a külső szereplők hatásáról, az ukrajnai háborúról, valamint azokról az egyedi kihívásokról, amelyekkel ezekben a régiókban a civil szervezetek szembesülnek.
A jelentés szerint a visegrádi országok civil szervezeteire egyre intenzívebb politikai nyomás nehezedik a kormányzatokkal szembeni kritikus alapállásuk és amiatt, hogy politikai véleményt formálnak. Magyarország és Szlovákia kormánya jár az élen a civil társadalom elleni fellépésben. Ez részben a civileket ellenségként, „külföldi ügynökként” megbélyegző médiakampányokban, részben a jogi vegzálást intézményesítő magyar „szuverenitásvédelmi” törvényhez hasonló megoldásokban ölt testet.
Problémáik ellenére, a lengyel és cseh politikai rendszer relatíve jobb működési környezetet biztosít a civil szervezetek számára. Lengyelországban Donald Tusk kormánya az emberi jogi szervezeteket korábban elnyomó vagy diszkrimináló politikai struktúrák le- és átépítésére törekszik, míg Csehországban a civil szervezetek folyamatos és hosszú távú finanszírozásával akadnak problémák. Utóbbi igaz Szlovákiára is, ahol a civil finanszírozás 40 százaléka közpénzekhez köthető, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a civil szférát a politikai széljárás változásainak.
A dezinformációs trendeket vizsgálva, a Political Capital úgy látja, az orosz-ukrán háborúra fókuszáló oroszbarát dezinformációs narratívák áthatják a V4-országok közbeszédét. A fő narratívák szerint a háborús eszkalációért a Nyugat a felelős, a háború valódi áldozata pedig Oroszország. Szlovákia és Magyarország bizonyult a leginkább sérülékenynek az oroszbarát kommunikációval szemben, köszönhetően annak, hogy mindkét ország kormánya rendszeresen Nyugat-ellenes és oroszbarát üzeneteket terjeszt. Magyarországon ráadásul a propaganda fő forrása maga a kormány, miután közvetlenül vagy közvetetten uralja a hír- és közéleti médiapiac mintegy háromnegyedét.
Csehország és Lengyelország ezzel szemben más kihívásokkal néz szembe. Csehországban a dezinformációs aktorok az ország szuverenitásának elvesztését hangsúlyozzák az ország NATO- és EU tagságának eredményeként, Lengyelországban pedig szélsőjobboldali szereplők Ukrajna- és EU-ellenes hangulatot igyekeznek kelteni.
Az ukrajnai háborúról szóló hamis tartalmak eredményeként az ukrán menekültek segélyezésének társadalmi támogatottsága és általában Ukrajna támogatottsága érzékelhetően csökkent, különösen Szlovákiában és Magyarországon, viszont felerősítette a háborúba való belesodródással kapcsolatos félelmeket. A Globsec Trends 2023-as felmérése alapján a szlovák lakosság 66 százaléka attól tart, hogy az Egyesült Államok belerángatja az országot a háborúba.
A V4-régió civil szervezetei pénzügyi instabilitásuk és a korlátozott digitális kompetenciáik miatt nehezen tudnak hatékonyan fellépni a dezinformáció ellen. Csak a nagyobb lengyel és cseh szervezetek voltak valamennyire képesek erre. A legtöbb magyar civil szervezet rendkívül szűkös költségvetésből működik: a szervezetek 68 százaléka 5 millió forint alatti éves költségvetésből gazdálkodik, ami korlátozza a hatékony kampányok lefolytatásához vagy a dezinformáció elleni küzdelemhez szükséges képességeiket – számol be a PC a jelentésről.
