A február még jó volt, de ettől kezdve emelkedni fognak az élelmiszerárak
Miközben az előző hónapokban szinte teljesen egyenletesen lefelé tartó trend jellemezte a hazai élelmiszerinflációt, könnyen lehet, sőt, szinte bizonyosra vehető, hogy megszakad a sorozat. Nem csak nálunk, hanem globálisan is emelkedő energiaárakkal, no meg bizonytalanságokkal, s persze mindennek az összes folyományával kell reálisan számolni a Közel-Keleten kialakult, és egyre eszkalálódó helyzet miatt, amit az Egyesült Államok és Izrael által az iráni fundamentalista vezetés megölését is eredményező támadás indított el. Mindenesetre februárban még szépen alakultak a dolgok: a hazai élelmiszer-árak mindösszesen 1,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Borítékolhatóan visszasírjuk ezt majd a következő hónapokban.
Februárban – januárhoz képest – valamelyest meglódult az élelmiszerinfláció, az ütem azonban még így sem volt vészes, mindössze 1,4 százalékra rúgott. Ez a dinamika meglehetősen furcsán alakult ki. Olyannyira, hogy nem volt ilyenre példa azóta, hogy 2022 szeptemberében elkezdtük mérni a saját élelmiszerekből álló kosarunk árának éves változását. Ezúttal 13 termék ára csökkent, ebből nyolcé két számjegyű mértékben, köztük némelyik brutálisan: a top-három a tejfel (40 százalék), a paradicsom (41) és a csirkecomb (39) volt. Ugyanennyi termék ára nőtt, ezen belül tízé két számjegyűen, a top-háromba pedig a mirelit levesalap (+77 százalék), a saláta és a csirkemell került (+43-43 százalékkal). Három termék ára nem változott.
Forrás: saját gyűjtés
Ahogy az alábbi grafikonunkon is látható, hangyányit feljebb került a görbe, de a lényegen ez nem változtat, februárban még igen alacsony maradt az élelmiszerek árának emelkedési üteme (ami a mi mérésünk szerint januárban épphogy emelkedő pályán maradt, 0,5 százalékos volt). Ez a kedvező trend azonban – s ezt nem lehet eléggé sokszor hangsúlyozni – nem azt jelenti, hogy az élelmiszer árában következett be pozitív változás a vásárlók számára, hiszen a plusz emelkedés rárakódik az utóbbi mintegy három és fél év drámai élelmiszerinflációjára, visszakorrigálásáról pedig szó sincs. De legalább nem kell sokkal többet fizetnünk most, mint kellett egy évvel ezelőtt.
Forrás: KSH és saját gyűjtés
Kérdés, meddig marad így. A helyzet kiszámíthatatlan, de a pakliban egy dolog biztosan nincs benne, az, hogy az infláció mérséklődésének a trendje nem szakad meg, vagy hogy ne adj’ Isten, tartósan a negatív tartományba kerül. Magyarul: arra nem számíthatunk, hogy egyhamar tartósan és érezhetően csökkenni fog az élelmiszerek ára (ahogy eddig egyes termékek esetében ez a korrekció még valóban megfigyelhető volt). Ennek nem hazai, hanem nemzetközi oka van.
A magát béketeremtőnek hirdető Donald Trump által vezetett Egyesült Államok és szövetségese, Izrael által Irán ellen indított véres támadást okolhatjuk az infláció várható meglódulásáért, és azt, hogy ennek nyomán felbolydult az egész Közel-Kelet, amelynek már 11 országa sodródott bele valamilyen módon a háborúba. Ez nem csak amiatt okoz komoly felfordulást a világkereskedelemben, a világgazdaságban, mert a közel-keleti térség az energiahordozók egyik fő szállítója, hanem azért is, mert ott (a Hormuzi-szoroson át) bonyolódik a tengeri kőolaj-szállítások mintegy 20 százaléka, s durván ugyanekkora hányada az LNG-é (cseppfolyós gázoké) is. A szorost Irán lezárta, az áthaladó hajókat megsemmisítéssel fenyegeti. Ennek nyomán az egekbe szöknek az energiahordozó-árak: a Brent hordónkénti ára a konfliktus kirobbanását követő néhány nap alatt 12–17 százalékkal emelkedett, az LNG/földgáz árak pedig Európában máris 45 százalék körüli mértékben megugrottak. Idehaza már napi szinten korrigálja (emeli) az árat a MOL. Mindez a gazdaság minden ágára-bogára ki fog hatni, kezdve a termeléstől, a termesztéstől az üzemanyagárakig és így persze a szállítási költségekig. Ez pedig az infláció újbóli emelkedését eredményezi.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak három évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2026. februári – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de februárra iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet 2026. februárjában ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
Interjú Belyó Pállal a KlikkTV Bakancslista című műsorának 2025. július 25-i adásában:
