A felelőtlen gazdálkodásnak meg kell fizetni az árát
A kormány túlköltekezése miatt nőtt meg az ország államadóssága 12 hónap alatt 15,07 százalékkal – véli Burány Sándor. A közgazdász, volt ellenzéki parlamenti képviselővel annak kapcsán beszélgettünk, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. februári végi adatai szerint a jelenlegi magyar államadósság összesen 53 714 milliárd forint, noha egy évvel korábban még „csak” 46 681 milliárd volt. Miközben Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy „Magyarország a háború szomszédságában, a káros hatások ellenére is a közé a 16 uniós tagállam közé tartozik, amelyek csökkenteni tudták tavaly az államadósságukat”.
Magunkra vettük a „nagyon eladósodott kelet-közép-európai ország” címkét, a kormány az elmúlt években ugyanis gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A kormány most elkötelezettnek tűnik, hogy visszatérhetünk a csökkenő adósságpályára, ami 2010-es évek második felét jellemezte. Varga Mihály ezt ígéri. A számok mit mutatnak?
Ehhez fegyelmezett költségvetési politika kellene, illetve az, hogy az infláció letörése tartósan folytatódjon. Az eredendő bűnt akkor követte el a Fidesz-KDNP kormány, amikor 2011-ben elvették a magán-nyugdíjpénztárakban lévő vagyont. Sokmillió magyar ember megtakarításai kerültek ezzel veszélybe. Pedig akkor azt mondták, hogy ezt a pénzt a korábbi években felhalmozódott államadósság törlesztésére fordítják.
Tudjuk, erről szó sem volt. Külföldön lévő MOL-részvényeket vettek vissza, elfolyt a pénz más csatornákon…
Ebből tényleg nem lett semmi. Most ott tartunk, hogy az ország eladósodottsága ismét magas szinten jár. Ez azért következett be, mert a kormány néhány év takarékossága után folyamatosan túlköltekezett és erről ma sem akar lemondani. Ennek azonban beláthatatlan következményei lehetnek!
Hogyan jutottunk idáig?
Hosszú volna felsorolni. 2020-tól a koronavírus járvány hatására a kormány indokolatlan beszerzésekbe kezdett. Emlékszünk, máig tisztázatlan módon, 300 ezer lélegeztetőgépet, teszteket és az EU által jóvá nem hagyott vakcinákat vettek, amelyeket hitelből finanszíroztak. 2021-ben a kormány nem akart megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak, így nem kapott Magyarország támogatást az uniós helyreállítási alapból. Ezért az állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában. 2023 januárban újabb devizakötvényeket dobtak piacra, mintegy 1600 milliárd forint értékben, majd szeptemberben ismét 680 milliárd forint 10 éves futamidejű államkötvényt bocsátottak ki. Ha nagyon rövid időn belül nem fogják vissza a felesleges túlköltekezést, még nagyobb lesz a baj.
Az egyik legkézzelfoghatóbb jele ennek például a gyenge forint…
Igen, ez is annak a következménye. Ma attól kell tartanunk, hogy tartósan is gyenge marad a pénzünk, ami ismét megnöveli majd az inflációt. Közben újabb és újabb forrásokat kell majd előteremteni, miközben látjuk, hogy nincs pénz az államkasszában. Marad ismét a hitelfelvétel. Most ott tartunk, hogy a lakosságot „szelíd erőszakkal” a banki betétek felől az állampapírok felé terelik, hogy amennyire lehet, a magyar emberekkel fizettessék meg a túlköltekezés árát. Nem szabad elfelejteni, ezeket a kötvényeket egyszer be kell majd váltani.
Gazdasági szakemberként milyen kiutat lát ebből a helyzetből?
Korábban számtalan olyan beruházás történt, aminek semmi értelme nem volt. Ellenzéki képviselőként minden alkalommal szóvá is tettük, minek kell százmilliárdokat költeni stadionokra? Itt lebeg a fejünk felett változatlanul Paks-2 sorsa, a kínai hitelekből finanszírozott vasúti építkezés. Azokat az állami beruházásokat kellene elsősorban visszanyesni, amelyek nem szolgálják a gazdasági növekedést. Ezek olyan elkötelezettséget jelentenek más országok felé, amelyek politikai következményei nagyobbak, mint a gazdasági előnyei. Pontosabban szólva, csak bizonyos kormányzati presztízs célokat szolgálnak, mint a most bemutatott Petőfi film is.
A költségvetés felborult. Elképzelhető egy ilyen tetemes, és egyre növekvő államadósság mellett csődközeli állapot is? Ezt csak azért kérdezem, mert emlékszünk, 2010-ben, amikor a Fidesz két prominense – a Szijjártó-Kósa páros – államcsődről vizionált, a forint órák alatt összeomlott.
Valószínűleg ez nem fenyeget, de a csődtől beljebb is lehetnek „nehéz napjaink”. Ma közelebb vagyunk ehhez a helyzethez, mint akkor voltunk. A Bajnai-kormány nagyon intenzív válságkezelő programja következtében az államháztartás egyensúlya helyreállt, erős forintot „kapott” a következő kormányzat, amit sikerült néhány hónap alatt tönkre tenni. Ezt egyszer már kipróbáltatták velünk, nem kellene újra is megpróbálni. Ami a konkrét kérdését illeti, úgy gondolom, amíg az unió tagjai vagyunk, nem kell csődtől tartanunk. Az előírások egyelőre visszatartják a kormányt olyan lépésektől, amelyek a gazdasági összeomláshoz vezetnének. A magam részéről jobban tartok attól, hogy esetleg ismét bedurvul az infláció, ami a legvalószínűbb következménye minden, a mienkéhez hasonló kormányzati intézkedésnek. Ne legyenek kétségeink, a felelőtlen gazdálkodásnak meg kell fizetni az árát. Az államadósságot mi, a gyerekeink, az unokáink, a dédunokáink fizetik vissza adók, vagy megszorításokat követő adóemelések formájában. Kormányok, miniszterelnökök jönnek, mennek, az adósság viszont marad.
