A Fidesz és a Néppárt: Ki zsarol kit?
„Necces, igen rezeg a léc, azonban nagyon kis különbséggel, de azért meg fogják kedden szavazni Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének – ez abból a szempontból jó, hogy nem kezdődik el ismét a lókupeci alkudozás, ugyanakkor nem jó, mert hosszú távon nem ad túlságosan nagy legitimitást az új vezetőnek” – fejtette ki Szent-Iványi István. Utána amúgy is egy újabb meccs jön, az EP visszatér a bizottsági vezető helyek elosztásához. A külpolitikai szakértő szerint Orbánék megzsarolhatták az Európai Néppártot, azért is jelöltek öt fideszest alelnöki posztokra. A jelölések közül Hidvégié igazi provokáció volt – véli.
Kedden szavaz az Európai Parlament Ursula von de Leyen bizottsági elnökjelöltről. Mit tippel, lesz-e elegendő igen szavazat mellette? – kérdeztük Szent-Iványi Istvánt, aki szerint a volt német hadügyminiszter megválasztása azon múlik, hogy mennyire viselkednek felelősségteljesen a nagypártok képviselői. Szerinte mindannyian akkor járnánk jobban, ha sikerülne megválasztani von der Leyent, amivel elkerülhető lenne az újabb hercehurca, az újabb „lókupeci alkudozás”.
Jelen állás szerint annyit lehet tudni, hogy az EPP mellette áll (már csak azért is, mert a saját jelöltje), és adott a Macron-féle pártcsalád is, hiszen a Merkel-Macon alku nyomán lett der Leyen a jelölt. Ugyanakkor a szociáldemokraták megosztottak, például a németek és egy-két másik nemzeti pártból érkezett képviselő biztosan ellene fog szavazni – nagyjából ennyi a biztos szavazó. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy a megosztottságot mi sem mutatja jobban, hogy idehaza a DK szavazást indított hívei körében arról, hogy képviselőik megszavazzák-e vagy sem der Leyent.)
Igazán a 62 képviselőt adó konzervatívok döntésén áll vagy bukik Szent-Iványi szerint, hogy lesz-e kedden megválasztott bizottsági elnök. Ők eredetileg jelezték, hogy támogatják der Leyent, de miután az ő jelöltjeiket – köztük a volt lengyel miniszterelnököt is – elkaszálták a bizottsági posztok leosztásánál, most azzal fenyegetőznek, hogy nemmel fognak szavazni, amennyiben nem kapnak biztosítékokat arra nézve, hogy a következő körben az ő emberiket is pozícióhoz juttatják.
A zöldek inkább a nem felé hajlanak, miközben a liberálisok feltételekhez kötötték a támogatásukat. Szent-Iványi ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy „a Momentum retorikája sem túlságosan megnyugtató, nem érett politikusként nyilatkoznak”, pedig nem az a kérdés, hogy tetszik NEKIK vagy sem az amúgy tényleg kifogásolható módszer, hanem az a fontos, hogy helyzet van, aminek a borulása veszélyes lehet.
„Nincs olyan állapotban az Európai Unió, hogy elviseljen belső megrázkódtatásokat...jelenleg is folyik a belső harc, az őspopulistákkal szemben, s nem okos dolog közben belső frontokat is nyitni...fel kell tudni ismerni az ellenséget” – szögezte le.
„Amint látható, necces a helyzet, s a bizonytalanságot fokozza, hogy nagyon sok az új képviselő – az összes 62 százaléka –, nem vagyok abban biztos, hogy a többség átérzi a felelősséget” – fejtegette. Ha ugyanis nem választják meg der Leyent, akkor újraindul az a gusztustalan alkudozás, ami már eddig is nagyon sokat ártott az EU-nak.
Ha kedden nem sikerül megválasztani der Leyent, akkor a Bizottság megalakulása is elhúzódik. De függetlenül ettől, az EP-ben amúgy is visszatérnek a bizottsági vezető helyek elosztásához, ami a Fidesz és a lengyel PIS ellen meghirdetett – többé-kevésbé sikeresnek mondható – akció miatt vált igazán izgalmassá.
A Fidesz – mint arról beszámoltunk – öt bizottsági alelnöki helyet kapott a Néppárttól. Az öt jelölt közül azonban csak kettőt szavaztak meg, háromról pedig végül nem is szavaztak. Szent-Iványi szerint a Fidesz amiatt kaphatott ennyi pozíciót, mert vélhetően megzsarolta a Néppártot azzal, hogy von der Leyen mellé áll vagy sem. A négy jelölés közül ő igazi provokációnak Hidvégi Balázsét tartja, akit a jogállamiság és demokrácia kérdéseivel is foglalkozó – a Sargentini-jelentésért felelős– állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) alelnökének jelölt a Néppárt. Ha nem is ilyen kirívó, de feltűnő volt Deutsch Tamás jelölése a költségvetési ellenőrzési bizottság alelnökének.
A dolog úgy állt – magyarázta az EU-t belülről is jól ismerő szakértő – , hogy volt egy előzetes négypárti megállapodás arról, hogy Salvini embereit nem fogják megszavazni a bizottságok vezető helyeire. Felmerült, hogy a Fidesz és a lengyel PIS küldötteivel is így bánjanak, de ebbe a Néppárt nem ment bele. Így végül egy kétpárti megállapodás született erről a liberálisok és szocialisták között, amihez a zöldek is csatlakoztak – nem véletlen, hogy Hidvégi ellen a zöldek állítottak egy ellenjelöltet, s valószínűleg Trócsányi ellen is ezt tervezik. A volt magyar igazságügyi miniszterről sem szavaztak, elkerülendő egy „óriási pofont annak az embernek, akit a Fidesz valószínűleg a magyar biztosjelöltként tol majd előre”.
