A Fidesz kinyírta a népszavazás intézményét

Kilenc kérdésből négy ért célt, abból az egyik volt a kormány gyermekvédelmi népszavazása, ami érvénytelenül zárult végül. A kilencből három kérdést pedig a Kúria alaptörvény-ellenesnek minősített, köztük Karácsony Gergely által benyújtott Fudan Egyetemről, és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kezdeményezést is. További kettő esetén nem történt aláírásgyűjtés.

Ha elfogadják a kezdeményezést és a bizottság elé kerül az ügy, több kritériumnak is meg kell felelni, például nem hitelesítik, ha alaptörvény-ellenes, ha a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik vagy, ha a kérdést nem találja egyértelműnek a bizottság – írja a Népszava.

Az NVB múlt hét kedden ülésezett, tíz népszavazási kezdeményezést bíráltak és megfigyelhető volt, hogy az esetek többségében – egy-két kérdés kivételével – megtagadták a hitelesítést burkolt alaptörvény-módosításra hivatkozva, ezt többen „erőltetett indoklásnak” vélték.

2021-ben az LMP-s Schmuck Erzsébet kezdeményezése kizárólag az egyértelműség vizsgálata alapján bukott meg. A kérdés úgy szólt volna, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?”

Az indoklás pedig az volt, hogy a népszavazási kérdés megtévesztő módon azt sugallhatja, hogy az annak alapján hozott döntés által az Országgyűlés 2030-ig kötelezve lesz. A valóság az, hogy az országos népszavazáson hozott döntésnek három évig van kötelező ereje. Az indoklással többen is vitatkoztak, azzal érvelve, hogy a kérdéssel azonos mondat szerepel a klímavédelemről szóló 2020-as XLIV. törvényben csak más százalékkal. Mások szerint, ha a három évvel későbbi kormány változtatni szeretne a törvényen, akkor megteheti, ha megvan hozzá a kellő többsége. A szavazás végül 8:6 arányban nem hitelesítette a kérdést.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint az, hogy egy-egy kérdés átmegy-e a hitelesítési folyamaton, mindig szűkre volt szabva, ez nem változott, eddig is komoly jogi, formai követelményeknek kellett megfelelnie. Ugyanakkor több dologból is érződik – mondta a Népszavának –, hogy a Fidesz megnyirbálta a népszavazás intézményét.

„Amikor 2016-ban nagydarab, kopasz emberek próbálták megakadályozni az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy leadja a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdését, vagy mikor a járványhelyzet alatt a Fidesz felfüggesztette a helyi népszavazásokat, miközben országosnak nem volt akadálya, jól példázza, hogy a kormány korlátozza a népszavazás intézményét” – fogalmazott a szakértő.