Horvát haszon, magyar veszteség
Menekülnek át a magyar vásárlók a horvát boltokba, annyival olcsóbb sok termék- írja a portfolio.hu. A gazdasági portál megemlíti, hogy a vevők jellemzően hétvégente érkeznek, és nagy tételben vásárolnak élelmiszert, valamint dohányárut. A legkeresettebb termékek közé a sertéshús, a felvágottak, a sajt, a cigaretta és a különféle alapvető élelmiszerek tartoznak. A helyi kereskedők szerint a sertéshús a horvát üzletekben akár 30 százalékkal is olcsóbb lehet, mint Magyarországon. Emellett egyes sajtfajták kilója akár öt euróval is kevesebbe kerülhet a hazai áraknál. A vásárlók előszeretettel viszik a népszerű tőkehúsokat, például a tarját, a combot, a lapockát és a szalonnát, de az édességek és a készételek is jól fogynak. Dohánytermékekre alkalmanként akár több száz eurót is elköltenek.
Nem terhelem a Hírklikk olvasóit részletes elemzéssel, csak néhány alapösszefüggésre hívom fel a figyelmet:
- ha ez a tendencia tartós marad, akkor a határ magyar oldalán lévő kiskereskedelmi egységek nehéz helyzetbe kerülhetnek, legrosszabb esetben lakat tesznek számos üzlet ajtajára;
- nyilvánvalóan a magyar költségvetés is ráfizet a Horvátországba irányuló bevásárlóturizmusra, hiszen a viszonylag magas nominálbér-növekedésből eredő többletjövedelmet a magyarok nem itthon, hanem déli szomszédunknál költik el, és az ebből eredő általános forgalmi adó -, illetve jövedéki adó bevétel a horvát államot gazdagítja. A magyar állami költségvetés évek óta romokban hever, és köztudottan az áfa a legnagyobb adóbevételi forrás, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy ez az adóbefizetés melyik ország büdzséjét hizlalja!
- A határ menti horvát települések jelentősen profitálnak a magyar bevásárlóturizmusból, amelyet továbbra is az egyre markánsabb árkülönbségek tartanak életben, ebből eredően az ottani vállalkozók nagyobb forgalmat és nyereséget realizálnak. Egy ilyen bevásárló körútból a horvát vendéglátóipari egységek is hasznot húzhatnak, természetesen a mieink rovására.
- Az EU-s forrásokban részesülő horvát gazdaság 2025-ben 3 százalék körül bővült, ugyanebben az időszakban Magyarország GDP-gyarapodása mindössze 0,3 százalék volt. Erre a tízszeres fejlődési különbségre még nem kaptunk hiteles magyarázatot Nagy Márton miniszter úrtól, az viszont biztos, hogy a megugrott külhoni költés is lassítja a magyar GDP-növekedés ütemét.
Mindkét országban magas általános forgalmi adókulcsok vannak érvényben, de a meghatározó horvát kulcsok azért alacsonyabbak a magyarnál. Míg nálunk a 27 %-os, a 18 %-os és az 5 százalékos kulcs van érvényben, addig Horvátországban ezek az értékek: 25 %, 13 % és 5 %. A középső érték esetében (18 % kontra 13 %) igen jelentős az eltérés, ami érdemben befolyásolhatja a fogyasztói árakat és az bizony megnyithatja az egyébként árérzékeny – Horvátországba kiruccanó - magyar vásárlók pénztárcáját.
