PetiKÉM

Föld S. Péter 2026. március 25. 14:00 2026. márc. 25. 14:00

A Washington Post, amely nem egy bulvárlap, néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy az orosz titkosszolgálatok egy Orbán Viktor elleni önmerénylet megszervezését javasolták a kampány hajrájában. A cél, hogy ezzel is növeljék a Fidesz választási esélyeit. A cikknek volt egy másik állítása is, miszerint biztos forrásból tudják, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós találkozók szünetében rendszeresen tájékoztatja kollégáját és barátját, Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az uniós megbeszélésekről. Nem sokkal ezután Panyi Szabolcs újságíró közzétette egy 2020-as hangfelvétel leiratát, melyből kiderül, hogy Szijjártó arra kérte Lavrovot, járjon közbe, hogy az akkori szlovák választási kampány hajrájában az orosz miniszterelnök fogadja szlovák kollégáját, Peter Pellegrinit. Orbán Viktor azonnali vizsgálatra utasította Tuzson Bence igazságügyi minisztert, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a magyar külügyminisztert lehallgatják.

Az igazi botrány, hogy sajtóinformációk szerint Szijjártó rendszeresen tájékoztatja az oroszokat az uniós találkozókon történtekről, s ez Brüsszelben olyannyira köztudott, hogy - a Politico értesülései szerint - a magyarokat már jó ideje kihagyják a bizalmas információkból, mert attól tartanak, hogy azok az EU-val nem éppen baráti kapcsolatot ápoló oroszoknál landolnak. 

„Az arról szóló beszámolók, hogy a magyar külügyminiszter állítólag egyeztethetett a zárt ajtós, miniszteri szintű Tanács-üléseken elhangzottakról az orosz külügyminiszterrel, rendkívül aggasztóak, és elvárjuk a magyar kormánytól, hogy tisztázza a helyzetet.” Ezt válaszolta egy újságírói kérdésre az Európai Bizottság szóvivője, Anita Hipper, aki szerint a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom alapvető fontosságú az EU működésében.

A Tuzson Bence által vezetett vizsgálattól érdemi eredmény nemigen várható. Az igazságügyi miniszter már a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrány után sebtiben elkészített jelentésével bizonyította, hogy nem a valódi bűnösök megnevezése és megbüntetése a cél, hanem az, hogy a kormány minél „olcsóbban” megússza a számára kínos ügyeket. Most, Szijjártó esetében sem azt vizsgálják, miként lehetséges, hogy Magyarország külügyminisztere egy EU-n kívüli országbéli kollégájával a szakmai kapcsolatokon messze túlmutató bizalmi viszonyt ápol, Tuzson Bence azt a feladatot kapja, hogy kiderítse: miképpen fordulhat elő, hogy lehallgatják a magyar külügyminisztert. Ami egyébként szintén megérne egy misét, ám ez utóbbi nem politikai, hanem főként szakmai kérdés, hiszen a nemzetközi diplomáciában lehallgatnak, akit lehet.

Maga Szijjártó igyekszik bagatellizálni az ügyet, szerinte semmi rendkívüli nem történt. Keszthelyen tartott lakossági fórumán például úgy fogalmazott: „Óriási újdonságként festik fel a falra, hogy a magyar külügyminiszter szokott nem uniós külügyminiszterekkel is beszélni. Hát barátaim, a helyzet az, hogy az Európai Unióban számos olyan döntés születik, ami befolyásolja Magyarország viszonyát és együttműködését más, unión kívüli országokkal” - mondta, majd hozzátette: „Igen, ezeket a kérdéseket meg kell vitatni az Európai Unión kívüli partnereinkkel is, úgyhogy nagyon-nagyon szedjék össze magukat a külföldi titkosszolgálatok, mert nem csak az orosz külügyminiszterrel, de az amerikai, a török, az izraeli a szerb és más partnereinkkel is szoktam beszélni az európai uniós tanácsülések előtt is, meg után is."

Szijjártó és a kormány úgy tesz, mintha rendben volna, hogy a magyar külügyminiszter kifejezetten barátinak mondható orosz kapcsolatait felhasználva közbenjárt egy szomszédos ország választási eredményének befolyásolása érdekében.

A történetnek nemcsak politikai, hanem jogi vonatkozása is van. Ha bebizonyosodik, hogy Szijjártó Péter valóban rendszeresen tájékoztatta az oroszokat, az sértheti Magyarország érdekeit, és hazaárulásnak minősülhet. Az ugyanis a hazaárulás minősített esete, ha valaki külföldi hatalom számára információkat szolgáltat ki, ami veszélyezteti Magyarország érdekeit vagy biztonságát. Minderről a Btk. 260. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: hazaárulást követ el, „aki magyar állampolgárként Magyarország függetlenségének megsértése céljából vagy Magyarország alkotmányos rendjének, gazdasági vagy védelmi érdekeinek megsértése, veszélyeztetése céljából külföldiekkel kapcsolatot tart, vagy ilyen célból külföldnek vagy külföldi szervezetnek, illetőleg azoknak a részére működő szervezetnek hírt szolgáltat, vagy ilyen célból a részükre mást foglalkoztat.”

A KlikkTV Vanília Puccs című műsorának 2026. március 24-i adása: