A drogos cigány-tündér
Kósa Lajos, az egyik legrégibb semmitmondó fideszes politikus Hankóbb lett Hankó miniszternél is. Az általa vezetett Utónév-engedélyezési Bizottságnak azt javasolja, hogy a „Doja” -t, mely egy cigány-tündér neve a roma kultúrában azért ne lehessen adni névként, mert „az szlengszó a marihuánára, tehát nem szerencsés egy lányt így elnevezni, mert a későbbiekben mentális és identitászavarokat okozhat a személyiségfejlődésében”. Velem együtt szerintem úgy 9,5 millió magyar Kósától értesült arról, hogy az említett bódító szernek van egy ilyen neve is. Nem tudtuk. Lehet, hogy még a mindent is tudó Hankó Balázs sem tudta.
Alapvető gond van ezzel az egész történettel. A Doja név Szécsi Magda cigány származású keramikus, író, grafikus, festő, illusztrátor és képzőművész saját mesevilágához kötődik, és a Kecskeméti Animációs Stúdió (Kecskemétfilm) feldolgozásában jelent meg a „Doja, a cigány tündér” címmel. Ebben Doja egy varázserejű alak, egyfajta ősanya vagy tündér, aki a cigányság sorsát, szabadságvágyát és a természettel való kapcsolatát szimbolizálja. Ami a lényeg, hogy a személye nem része a cigány folklórnak. A keresztnévről tavaly tárgyalt a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata, és azt a honlapjukon elérhető roma utónévjegyzék alapján el is fogadták. Erre vetődött rá Kósa Lajos.
Miközben háborúk dúlnak, az oroszok egészen szépen beépültek hazánk szuverenitásának réseibe, NER-engedéllyel külföldi cégek mérgezik földjeinket, levegőnket és vizeinket, és nem tudunk szorongás nélkül bevásárolni sem, Kósa Lajos számára három héttel a választások előtt a Doja-ügy egy fontos probléma. Végül is a Fideszben kellemesebb erről beszélni, mint arról, hogy Hódmezővásárhelyen hogyan „macskásfadíszezték” le élőben Orbánt. A legnagyobb gond viszont az, hogy a kérdésben járatlanok veszélyes területre lépnek be, ha erről beszélnek: én magam is Daróczi Ágnestől tudtam meg, hogy itt nincsen szó hagyományos roma kulturális kapcsolatról.
Innentől kezdve az ügy lényege az abszurditás, ami abban rejlik, a hatalom ismét kinyilatkoztatja: jobban tudja a romáknál, mit jelent a saját kultúrájuk. Azzal, hogy egy roma fantázia alak nevét – ami a tisztaságot és a tündéri minőséget képviseli – kapásból a kábítószer-használattal azonosítják, megint stigmatizálnak egy egész közösséget.
A logikai bukfenc pedig a szokásos: ha a „Doja” név veszélyes a gyermek fejlődésére, mert valahol, valakik szlengként használják, akkor mi lesz a következő? Kitiltják a ritka „Kristály” női nevet, mert az meg egy metamfetamin alapú dizájnerdrog neve? Esetleg, ha kiderülne, hogy egy melós csoport a reggeli felesét „Hajnalkának” nevezi el, akkor kötelezni fogják a 43. leggyakoribb női utónév 24-25 ezer hazai viselőjét, hogy cserélje le a keresztnevét „Schmidtmáriára”?
Aki erről az ügyről hall, mind úgy gondolja, hogy a „Doja-gate” nem véletlenül most robbant ki. Három héttel a választások előtt a Fidesznek égető szüksége van olyan témákra, amelyek elterelik a figyelmet a gazdasági válságról és a belső feszültségekről. A recept régi: keressünk valamit, amit „idegennek” vagy „veszélyesnek” lehet beállítani, és védjük meg tőle a magyar családokat – még akkor is, ha ez a veszély Kósa Lajos agyában sem létezik, csak a politikai munkájának része.
Ez a veszélyes pótcselekvés csúcsa. Miközben a valódi drogproblémák lényegében kezeletlenül pusztítanak a szegregátumokban, a kormány egy 20. századi mesebeli tündér nevétől óvja meg a nemzetet. Ez nem gyermekvédelem, és nem is nyelvészet, hanem politikai cinizmus, ahol a roma kultúra csak egy eldobható kellék a félelemkeltés színpadán, ahova éppen rasszista agresszivitással törekszik felfelé a Mi Hazánk és az azt támogató, a romákkal szemben elszámolni kívánó tömeg.
19 nap.
