Ünnepi számháború: mindkét meneten többen voltak, mint a másikon

A fideszes Békemenet hívei az idén „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinó mögött vonultak a Kossuth térre. (A korábbi masírozásokon csak a gyarmat szó szerepelt a szövegben.)  Az ünneplés a továbbiakban is hasonló mederben, azaz heveny ukránozással folyt, s Orbán Viktor közölte a megjelentekkel: április 12-én az a tét, hogy ő alakít kormányt, vagy Zelenszkij. Szerinte a Fidesz fog nyerni és akkor azok is jól járnak, akik nem rájuk szavaztak. (Azt mégsem mondhatta, hogy idáig a rájuk szavazók közül is csak egy szűk kör járt jól.)

Magyar Péter másképp fogalmazta meg ugyanezt. A Tisza elnöke gyakorlatilag előrehozott miniszterelnöki esküt tett a Hősök terén: „Én, Magyar Péter, esküszöm, hogy minden magyar polgárt fogok szolgálni határon innen és túl. Esküszöm, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk a magyar nemzet létét fenyegető megosztottságot. Esküszöm, hogy a hazánk új kormánya mindent meg fog tenni, hogy begyógyítsuk a történelmi sebeket, és meggyógyítsuk a hazánkat...Isten engem úgy segéljen.” 

Orbán, miközben magát vén csatalóként jellemezte, azzal hízelgett a híveinek, hogy a magyar szabadságszerető nép. Bennünket nem lehet olajblokáddal zsarolni, a miniszterelnök fenyegetésével megfélemlíteni, eltiporni, mondta, s példaként hozta fel, hogy az ellenünk katonailag győztes hatalmak ma már sehol sincsenek. „Ma a győztes bécsi és cári udvarnak kellene itt ünnepelnie, de már nincsenek meg. Mohácsot se tudja megünnepelni a győztes ottomán birodalom, mert már nincsen meg. Az 1944-ben Magyarországot megszálló német Harmadik Birodalom sem ünnepel, és az ’56-os forradalmat leverő Szovjetunió sem tud ünnepelni, mert már az sincs meg … Ők már nincsenek. Mi pedig itt vagyunk, és itt is leszünk. Akkor is, ha az égből százszámra potyognak a brüsszeli ejtőernyősök." Tegyük hozzá: törökök, németek azért – szemben a miniszterelnök állításával - még mindig vannak, és Orbán Putyin nevű barátja épp mostanában tesz erőfeszítéseket az egykor volt Szovjetunió újragondolására.

„Egy magyarnak nem kell megmagyarázni, mi a szabadság. Beleszagolunk a levegőbe és már tudjuk és hányadán állunk... Vigyázni kell, mert ma Brüsszel is magyar embernek öltözött” – mondta Orbán, aki szerint „sohasem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából brüsszeli 12 pontot csináljanak a budapesti labancok. Nem engedjük, hogy 30 brüsszeli ezüstért eladják, amit 16 év alatt felépítettünk."  

Magyar sem adta alább, ő is szabadságszeretőnek nevezte a magyarokat. Mint mondta, Orbán a múlt embere, aki „sokáig az orránál fogva vezette a szabadságvágyó magyarokat. A szemünkbe hazudott, becsapott minket, aljasan kihasználta egy ország vágyát arra, hogy végre szabad magyar polgárok lehessünk, pedig soha, de soha nem gondolta komolyan, minden szava, minden állítása csak egy politikai termék volt.”

S míg Orbán a hazánkra támadó, égből potyogó brüsszeli ejtőernyősökről beszélt, addig Magyar arról, hogy „hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk: magyarok vagyunk Európában, akik békében akarnak élni.”

Ha a hallgatóság számára nem lett volna egyértelmű, Orbán elmagyarázta, hogy mi a tét: „Választanunk kell, ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij. Kellő szerénységgel ajánlom magamat." Szerinte a Fidesz a biztos választás, a Tisza a kockázat. De, figyelmeztette az embereket, el kell menni szavazni, mert a szavazat majd április 12-én lehet meg. Magyar ennél bizakodóbbnak mutatkozott, szerinte április 12-én akkora győzelmet aratnak, amely nemcsak a Holdról, hanem a Kremlből is látszik.

Azt, hogy március 15-én melyik sokadalom volt népesebb, ma legföljebb csak tippelni lehet. Az igazi megmérettetés és eredményhirdetés április 12-én lesz, amikor nem drónfelvételek alapján dől el, hogy kik vannak többen.