Nem hagyják magukat a mozdonyvezetők, több mint ezer per zajlik a MÁV ellen

Országszerte több mint ezer per zajlik a mozdonyvezetők és a MÁV Személyszállítási Zrt. között, akik az elmaradt pihenőidőért járó bérpótlékok megfizetését követelik. A követelések összértéke eléri a 4 milliárd forintot, és a bíróságok több mint háromszáz elsőfokú, valamint harminc jogerős ítéletben adtak igazat a dolgozóknak. A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) szerint azonban a társaság továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a megítélt bérpótlékokat sem fizeti ki.

A Telex cikke kiemeli, hogy a MÁV-csoport szerint a hazai pihenőidő-gyakorlat az uniós irányelvnél kedvezőbb, és az uniós szabályozás alkalmazása a munkavállalók összességében hátrányára válna. A társaság azzal indokolja a gyakorlat fenntartását, hogy a dolgozókat mind a mai, mind a jövőbeli munkavállalókat szeretnék megóvni, még akkor is, ha a bírósági ítéletek ellentmondanak ennek az álláspontnak.

A cikk szerint a mozdonyvezetők munkaidő-beosztása rendkívül hektikus és kiszámíthatatlan: a szolgálatok a nap bármely órájában kezdődhetnek és végződhetnek. Barsi Balázs, a MOSZ vezetője szerint a bizonytalanság komoly pszichés terhet jelent, ezért a törvény több pihenőidőt biztosít számukra. A vasúti törvény és a MÁV kollektív szerződése kimondja, hogy a mozdonyvezetőknek munkavégzés után 12 óra lakóhelyen töltött pihenőidő jár, továbbá legalább heti egyszer 42 órás, havi átlagban 48 órás pihenőt kell biztosítani.

A gyakorlat azonban eltér a jogszabályoktól: a MÁV sok esetben úgy jelöli ki a heti pihenőidőt, hogy a dolgozóknak az előző szolgálatukból hazatérve már kezdődik a következő heti pihenő, így a napi pihenőidő összevonódik a heti pihenővel. Barsi szerint ez nemcsak az egyéni regenerációt akadályozza, de közvetetten a vasúti közlekedés biztonságát is veszélyezteti.

Az Alkotmánybíróság 2020-ban már kimondta, hogy a napi és a heti pihenőidő külön jár, az összevonásuk alaptörvény-ellenes. A MOSZ ennek nyomán kezdte meg követeléseit három évre visszamenőleg, és az ország összes munkaügyi bíróságán több száz keresetet nyújtott be. Az Európai Unió Bírósága 2023-ban megerősítette a szakszervezet álláspontját: a heti pihenő előtt biztosítani kell a napi 12 órás lakóhelyi pihenőt.

A Kúria is precedensértékű döntést hozott: minden munkavégzés után jár a napi pihenőidő, amelyet nem lehet összevonni a heti pihenővel, és ha a pihenőidőt nem biztosítják, rendkívüli munkavégzésként 50 százalékos bérpótlék jár. Bár a MÁV a korábbi ítéleteket részben kifizette, a kifizetések azóta megálltak.

A Telex beszámolója szerint a perek hatására a kormány 2023-ban a Munka Törvénykönyvet, majd a vasúti törvényt is módosította, hogy a mozdonyvezetőknek ne lehessen jogalapjuk a követelésekre. Barsi szerint ezek a módosítások csak késleltetik a pereket, és a MÁV gyakorlatát igyekeznek legitimmé tenni, még ha ez bírósági költségek és kártérítések vállalásával jár is.

A MÁV közleménye szerint a hazai gyakorlat fenntartása a munkavállalók érdekét szolgálja, és a Kúria érdemi döntése előtt felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, valamint az Alkotmánybíróságnál alkotmányjogi panaszt kezdeményeztek. A MOSZ szerint azonban a magyar bíróságok a magyar jog alapján hozzák elmarasztaló ítéleteiket, így a MÁV nyilatkozata „riogatás Brüsszellel”.