Orbán és az Európai Unió: kívül, vagy belül tágasabb?

Hogy igaz-e a történet, nem tudható, de a miniszterelnök Brüsszel-ellenes kirohanásainak fényében a fenti párbeszéd valóságtartalma távolról sem sorolható a fantazmagóriák kategóriájába. Orbán számára ma már nem Kelet jelenti a veszélyt, hanem Brüsszel, és a feledés ködébe veszni látszanak azok idők, amikor még az volt a véleménye, hogy bár az olaj keletről jön, a szabadság mindig nyugatról érkezik.

Magyarország miniszterelnöke 2015-ben, Kazahsztánban a következőkkel kedveskedett vendéglátóinak: „mi, magyarok idegenek vagyunk az EU-ban. Amikor Brüsszelbe utazunk, ott nincsenek rokonaink. De, amikor Kazahsztánba jövünk, hozzánk közelálló embereket találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát.” 2024-ben Orbán Dubajból hazafelé jövet, a repülőgépen adott interjút a kormányhoz közeli Mandinernek. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy „a magyarok már tudják, hogy a jövő nem ott van, ahol ők laknak, hanem valahol máshol. És nekünk most ehhez a jövőhöz kell odaillesztenünk Magyarországot, nem maradhatunk csak az Európai Unió keretrendszerében."

Hasonló hangot ütött meg a Kossuth Rádió, Jó reggelt Magyarország! című műsorában, ahol arról beszélt, hogy „ha nem állítják új pályára az Európai Uniót, annak napjai meg vannak számlálva... látni kell, hogy az EU így nem tud megmaradni.”

Szaporodnak a baljós jelek, amelyek arra utalnak, hogy Orbán, ha tehetné, elhagyná az Európai Uniót. Egyelőre ez nem áll szándékában, legalábbis nem tudunk ilyenről. Jelenleg ott tart, hogy nem elhagyni kell az uniót, hanem elfoglalni és a magunk képére formálni. Ezért is erőltette a Patrióta nevű pártcsalád létrehozását, amely ugyan nem hozta meg az általa remélt áttörést, de kétségkívül a szélsőségesek erősödését jelzi az EU-n belül. „A következő éveket az Európai Unión belül a bizonytalanság fogja meghatározni: jelen lesznek az erőteljes föderalista törekvések és egyre erősödni fognak a nemzeti szuverenitást akaró és ilyen Európában gondolkodó erők” – közölte Orbán a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján az Országházban. „Nem érdekünk Európa, az Európai Unió meggyengítése, végképp nem érdekünk annak széthullása. Nekünk az EU megtartása, erősítése az érdekünk, nemzeti szuverenista alapon” – tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán nincs könnyű helyzetben, mert miközben minden lehetséges módon támadja és zsarolja Brüsszelt és küllők közé tett botként gátolja annak működését, az ukránok mellett az Európai Uniót nevezi meg a magyarok fő ellenségének, idehaza a többség nem osztja ezt a véleményt. A kormány által mostanság sokat kritizált közvélemény-kutatók szerint a magyarok több mint kétharmada szerint előnyös és fontos az uniós tagság, de a tudós emberek, elemzők is úgy látják, hogy egy esetleges Huxit katasztrofális következményekkel járna Magyarország számára. A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából tartott konferencián például Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere úgy fogalmazott: Európa kulturális kisugárzása a világ minden pontján kimutatható, Európa nélkülözhetetlen a világ fejlődésében. 

De nem csupán az uniós tagság mellett álló hazai közvélemény miatt van megkötve a miniszterelnök keze. Orbánnak fontos Putyin és Trump barátsága, az ő támogatásukkal mutathatja magát nemzetközileg fontos tényezőnek. A két vezető számára a gazdaságilag közepes európai hatalomnak számító Magyarország azonban csak addig érdekes, ameddig az Európai Unió tagja, s mivel mindkét ország vezetője érdekelt az EU gyengítésében, fontos számukra, hogy Orbán csak olyan erővel támadja Brüsszelt, hogy közben ne távolodjon el végleg Európától. Magyarország ugyanis ma mind Oroszország, mind az USA számára kiváló megfigyelőállomás. Ezért fontos nekik, hogy az ország az unió tagja maradjon, s ameddig ez az érdekük, nem is engedik meg Orbánnak, hogy kiléptesse Magyarországot az Európai Unióból.