Bértárgyalások előtt

A kormány történelmi jelentőségűnek minősítette akkor a kontraktust, amelynek értelmében a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, bruttó 374 600 forintra emelkedik. Az Orbán Viktor és Nagy Márton nevével fémjelzett hibás gazdaságpolitika aztán azt eredményezte, hogy a hároméves szerződés második évében (2026.) már tarthatatlanná vált az ütem, így 2026-ban a szerződésben rögzített 13 százalék helyett „csak” 11 százalékkal emelkedett a legkisebb havi munkabér összege, így a beharangozott bruttó 328.600,--Ft/fő/hó helyett bruttó 322.800,--Ft/hó/fő összeggel kellett beérniük a szakszervezeteknek.

2026. augusztus közepén biztosan tudható, hogy jövőre nem fog 14 százalékkal növekedni a legkisebb kötelező bértarifa értéke, így a korábban megcélzott bruttó 374.600,--Ft/fő/hó kizárólag az álmok birodalmában létezik. Gyorsan rögzítsük: a hatalmas hírveréssel közzétett - háromévre szóló és háromoldalú – 2024. novemberében aláírt bérmegállapodás (kormány, szakszervezetek, vállalkozói oldal) a hatályának utolsó két évében (2026., 2027) gyakorlatilag érvénytelenné válik, hiszen az előzetesen rögzített bértarifák (be)tarthatatlanok, ezért aztán módosultak, illetve módosulni fognak. Egyébként okkal, mivel a magyar gazdaság az elmúlt években gyakorlatilag „üresbe” kapcsolt, és vélhetően jövőre sem fog úgy teljesíteni, hogy kétszámjegyű (14 %) kötelező tarifaemelés szakmailag indokolt lehessen. A bruttó hazai termék (GDP) a 2025. évben mindössze 0,3 százalékkal növekedett, miközben Orbán – és jóslásra szakosodott volt minisztere (Nagy Márton) – folyamatosan 4 százalék feletti gazdasági bővülésről papolt. Repülőrajt helyett kényszerleszállást kellett átélnünk! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026. júniusi Inflációs jelentése alapján a magyar gazdaság idei GDP-növekedési jelzését a korábbi 1,7 százalékról 2,0 százalékra emelte, de azért még mindig nem száguldunk Forrma-1 sebességgel! A kegyetlen aszály és az energiakrízis egyaránt megrendítő hatással lehet a gazdaság teljesítményére, könnyen előfordulhat, hogy még az MNB óvatos 2,0 százalékos prognózisa is túlbecsült érték.  

Mit mond az MNB a jövőre vonatkozóan? A júniusban közzétett előrejelzés szerint 2027-ben a bruttó haza termék (GDP) 3 százalékkal bővül, a pénzromlás üteme (infláció) 2,3 százalék lesz, a teljes munkaidőben dolgozók nemzetgazdasági szintű átlagkeresete pedig várhatóan 6 százalékkal emelkedik.  Ezen számok mellett (3 %, 2,3 % és 6 %) nem tűnik logikusnak, hogy a legkisebb havi munkabér összege – változatlan adókörnyezetben - 14 százalékkal növekedjék, azaz a minimálbér több mint négyszeres (!) ütemben emelkedjék, mint a gazdasági gyarapodás.

Annak tükrében meg szinte lehetetlen, hogy a TISZA Párt programja szerint a minimálbér adója 15%-ról 9%-ra csökken jövőre; a mediánbér alatti keresetűek kevesebbet adóznak, a mediánbér felett pedig marad a 15% SZJA. Ebből következően teljesen értelmetlenné is vált a 2024. novemberében kötött megállapodás 2027. évre vonatkozó része, hiszen 2027-ben a jelenlegitől eltérő személyi jövedelemadó rendszer fog érvényesülni a legkisebb havi munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében is. A nettó értékekre vonatkozó elvárást a vállalkozói teherviselő képesség és az új adókulcsok ismeretében kell kialakítani. Érdemben akkor lehet a kötelező bértarifákról tárgyalni (és később megállapodni), ha ismertté válnak a 2027. évre vonatkozó állami költségvetés legfontosabb paraméterei, illetve a jövő évre vonatkozó adó-és járulékszabályok. Addig marad a vágyvezérelt licitálás és az üzengetés.