Egy viharmadár jegyzetére
„A társadalomnak ezt az önbecsülés nélküli, degenerált állapotát használja ki Magyar Péter soha korábban nem látott gátlástalansággal és gusztustalansággal minden ügyben. Semmilyen esetben nem számít, hogy mit mutatnak az ellenőrzhető tények, ne is akarj utánanézni, mert csak az számít, hogy én mit mondok róla. Ennyi a recept. Rémületesen hangzik, de működik, mert mostanra milliók vannak ebben a polgárosulatlan, nyálfolyató, jobbágy állapotban. Nézz csak be bármilyen tiszás csoportba, és kiesik a kávéskanál a kezedből.” (Mandula Viktor, facebook bejegyzés)
A degenerált szó jelentése: elfajzott, elkorcsosult vagy az eredeti értékét, tulajdonságait elvesztett személy, élőlény vagy jelenség. M.V. írásaiban gyakran ostorozza Magyar Pétert és megnyilvánulásait, de én az általa használt jelzőket nem idézem, mivel azokhoz tartozom, akik a miniszterelnök folyamatos sértegetésével nem értenek egyet. Elfogadom (mi mást tehetnék), hogy vannak olyanok, akik még mindig kizárólag a kormányfő személyében látják a legfőbb bajt, és nyilvánvalóan számukra nagyon bosszantó az is, hogy M.P. népszerűsége nem csökken. Mandula úr rendületlenül „rugdossa” a kormányfőt, ami abszolút érdektelen és hatástalan, mivel ezt teszi rendületlenül a maradék jobboldali sajtó is.
De M.V. most tovább lépett, és a magyar társadalom önbecsülés nélküli, degenerált állapotáról értekezik. Ezt már más minőség, mert vagyunk sokan (választók és nem választók), akiknek van önbecsülése, józan világlátása, folyamatértékelő képessége. Magamat is közéjük sorolom.
Természetesen én is érzékelem, hogy a jelenlegi kormányfő milyen hibákat vét, én is regisztrálom, hogy pl. a köztársasági elnökválasztás során, vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői pályáztatásakor mekkora baklövései voltak. Bizony nem kicsik, de ebből nem vonom le azt a következtetést, hogy „mostanra milliók vannak ebben a polgárosulatlan, nyálfolyató, jobbágy állapotban.” M.V. vélhetően arról a 3,4 millió (már vélhetően több) emberről beszél, akik TISZA- szimpatizánsok, és többé-kevésbé elégedettek az elmúlt három és fél hónap történéseivel. Honfitársainkat nyálfolyató jobbágyoknak nevezni, csak azért, mert nem Mandula-pártiak?!
Aztán így folytatja M.V: „És ugyanígy fog elárulni titeket is, kedves Tisza által elárasztott agyú honfitársaim, valamint az agresszív manöken talpát csókolgató színészek, zenészek, "értelmiségiek", celebek, újságírók. Tanulságos hónapok elé nézünk, én most már kifejezetten várom a mélységeket és a drámai végkifejletet, mert csak a katarzisból fogtok tanulni.” Itt már a nemzettanító szerepében tetszeleg a szerző, s nagyon áhítozik a ránk váró mélységekre. Nem felemelkedésben reménykedik, nem előre lépésben hisz, nem a szükséges korrekciókról beszél, hanem szimplán drámai végkifejlettel riogat. Sokan vagyunk, akik nem a TISZA pártra voksoltunk, de ennek ellenére, azt kívánjuk, hogy a mostani parlamenti többség hasznos, érdekeink szerinti és könnyen alkalmazható törvényeket hozzon, és a kormány gazdaság – és társadalompolitikája sikeres legyen.
„Ilyen sötét felhők nem fognak vihar nélkül megtisztulni” (M.V.) Tizenhat év szomorúságát, fájdalmát, igazságtalanságát fújta el az áprilisi magyar politikai orkán. Mennydörgéssel, villámlással járt az égiháború, ezért aztán most sokan enyhülést és nyugalmat szeretnénk. Mandula Viktor a viharmadár szerepét vette magára. Végül is az ő dolga…
