Óvatos derűlátás
„A tavalyi évhez hasonlóan a 2026-os növekedés fő támasza is várhatóan a háztartások fogyasztása lesz. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartások jövedelmét növelő kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton bővül. Az energiaárak tavaszi emelkedése, valamint a geopolitikai bizonytalanság a felvevőpiacaink növekedését mérsékli, azonban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését. Az elérhetővé vált uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak, amelynek növekedési hatása fokozatosan jelentkezhet. A magyar GDP 2026-ban 2,0 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.” (A Monetáris Tanács fő megállapításai az MNB Inflációs jelentéséhez – 2026. június 25.)
Szolid növekedési pályát prognosztizálnak az idei és az elkövetkező két évre, de érdemes azt is megismerni, hogy milyen makrogazdasági peremszámok teljesülése mellett.
- A 2026. évben 6,5 százalékra emelkedhet a költségvetési deficit, 2027-ben 5,4 százalékra, 2028-ban pedig 4,7 százalékra mérséklődhet a hiány. Természetesen csak üdvözölni lehet az irányválasztást, bár a mindenki által vágyott - GDP arányos - 3 %-os szint még mindig elérhetetlen távolságban van, talán a 2030-as évek elejére realizálódik.
- Mindenképpen szólni kell a GDP-arányos bruttó államadósság elmúlt évekbeli alakulásáról. 2022.év: 74,1 %, 2023. év: 73,3 %, 2024. év: 73,5 % és 2025. év: 74,6 %, azaz négy év alatt semmit sem sikerült lefaragni a kedvezötlen mutatóból, azaz előrelépés nem történt. A 2026. év I. negyedévében ez a szint a GDP 77,9 százalékára nőtt, abszolút értékben meghaladta a 69 ezer milliárd forintot. (Ez az összeg a 2010. év végén „csak” 20 ezer milliárd forint volt.) A mostani előrejelzés szerint ebben az évben az index stagnálni fog, majd 2027-ben és 2028-ban kismértékben csökkenhet.
- Idén éves átlagban a pénzromlás üteme várhatóan 1,8-2,0 % lesz, 2027-ben 2,3 százalékos lehet az infláció, míg a 2028. évre 3 százalékos értékkel kalkulálnak. A 2024. évi 3,7 %-hoz valamint a 2025. évi 4,4 százalékhoz viszonyítva ez igen jelentős elmozdulás, pozitív irányba. (Csak emlékeztetőül: a 2023. évben a fogyasztói árak éves átlagos növekedése Magyarországon 17,6% volt!)
- Munkaerőpiac: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó átlagkeresete a tavalyi 9,7 % helyett idén 9,0 %-ra prognosztizálható, 2027-re 6,0 százalékos, 2028-ra 6,7 százalékos növekedéssel számolnak. Nyilvánvaló, hogy az éves átlagos értékeket jelentős mértékben befolyásolja a legkisseb havi munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulása is. A munkanélküliségi ráta idén és az elkövetkező években 4,0-4.5 százalék közötti tartományban lehet.
Az ötvenhét oldalas jelentés bizakodó hangvételű, de mértéktartó is. Nem tűz ki elérhetetlen célokat és – természetesen – nem ábrándozik repülőrajtról. Jegyzetemet az anyag egyik nagyon fontos – és igen aktuális – megjegyzésével zárom: „Becsléseink szerint az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén is a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt maradna, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást. Ebből fakadóan az alappályánkhoz hasonlóan az intézkedések kivezetése esetén is a monetáris kondíciók lazítása áll összhangban az inflációs cél elérésével. Az árréskorlátozó intézkedések idén június végi kivezetése esetén az áremelkedés üteme éves átlagban idén 2,0, jövőre 2,5, míg 2028-ban pedig 3,0 százalékon alakulhatna.”
Úgy gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentése mérsékelt optimizmusra ad okot. Az árréskorlátozás kivezetésére vonatkozó utalást (és következtetést) a gazdasági kormányzatnak illik figyelembe vennie, már csak azért is, mert a bolti kiskereskedelmi szakma teljes egységben várja a versenytorzító és piacidegen árrés-stop mielőbbi eltörlését.
