"Aki nem tud elszámolni a vagyonával, attól el kell kobozni"

Új struktúra a korrupció ellen és a közvagyon védelmében

A megalakuló hivatal nem csupán egy adminisztratív szerv lesz, hanem lényegét tekintve egyfajta korrupcióellenes ügyészségként működik majd. Gerő Tamás hangsúlyozta, hogy a szervezet elsődleges célja a jogellenesen magánkézbe került nemzeti vagyon visszaszerzése, de legalább ennyire lényeges feladata lesz a jövőbeli visszaélések megakadályozása is. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz esztendőben az államszervezet, az ügyészség, a rendőrség és az adóhatóság nem tudta megakadályozni, hogy becslések szerint a közvagyon akár fele is magánvagyonná alakuljon át. Az új hatóság felállítása azért vált elkerülhetetlenné, mert a korábbi intézményi keretek képtelenek voltak gátat szabni ennek a folyamatnak.

A jogi keretek tekintetében a hivatal vezetése mögött komoly szakmai apparátus áll majd: az elnök mellett négy elnökhelyettes dolgozik majd. Közülük az egyik a közpénzügyekért felel adóhatósági háttérrel, míg a másik három ügyészi tapasztalatokkal felvértezve a nyomozásfelügyeleti, a vádemelési és a fellebbviteli területet irányítja. A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele a folyamatos koordináció a meglévő hatóságokkal, így a Legfőbb Ügyészséggel, a NAV-val és a rendőrséggel a párhuzamos nyomozások elkerülése érdekében. Ugyanakkor az új hivatal komoly jogkörökkel rendelkezik majd, és az eljárási cselekmények során utasíthatja is társhatóságait.

Gerő Tamás kiemelte, hogy a vagyonok elkobzása kizárólag büntetőeljárások keretében, szigorúan a jogállamiság elveit betartva történhet meg. Bár a folyamat komplexitása miatt az eredmények nem egyik napról a másikra jelentkeznek, a szakember becslései szerint lépésről lépésre az eltűnt vagyon körülbelül egyharmadát reálisan vissza lehet szerezni. A munkát a lakosság felé teljes transzparenciával kell végezni, akár egy online számláló segítségével nyomon követhetővé téve, hogy a vizsgálatok eredményeként naponta mekkora összeg tér vissza a közösséghez.

Célkeresztben a magántőkealapok és a vagyonosodási vizsgálatok

A vizsgálatok fókusza leginkább a legnagyobb tételű, úgynevezett milliárdos ügyekre irányul. Gerő Tamás kifejtette, hogy a szervezetnek nem a kis értékű ügyekkel kell lekötnie az kapacitásait, hanem azokra a rendszerszintű visszaélésekre kell koncentrálnia, ahol a legnagyobb összegek tűntek el. A visszaszerzési stratégia egyik kiemelt területe a magántőkealapok átvilágítása lesz, hiszen a közpénzek jelentős része ezeken a csatornákon keresztül vált az átláthatóság számára láthatatlanná. Emellett az olyan nagy volumenű, mindeddig érdemi előrelépés nélkül maradt ügyeket is át kell venni, mint amilyen a Magyar Nemzeti Bank körüli pénzmozgások témaköre.

A lakossági felháborodást kiváltó kirívó luxus és meggazdagodás kapcsán a hivatal egy célzott eljárással kezdheti meg a működését. A tervek szerint mintegy 30-50 kulcsszereplőnél indítanak úgynevezett vagyonosodási, illetve jogkövetési vizsgálatot. Ennek során az érintettek adóbevallásait vetik össze a tényleges vagyonukkal és jövedelmükkel, és amennyiben nem tudnak jogszerű magyarázatot adni a vagyongyarapodásra, az ügy azonnal büntetőelindítást von maga után.

Egy új és különösen szigorú szabályozás alapján amennyiben egy vállalkozás bevételeinek legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, a hivatal számára kötelező lesz a vizsgálat elrendelése. Sőt, a közpénzügyi helyettesen keresztül az állam felügyelet alá is vonhatja az érintett cégeket, meggátolva ezzel a vagyon kimenekítését. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a tulajdonos ideiglenesen elveszíti a cég irányítási jogát, de a jogállami garanciák megmaradnak: minden ilyen döntéssel szemben bírósági jogorvoslatnak van helye, és a bíróság rendszeresen felülvizsgálja a korlátozás indokoltságát.

Nemzetközi jogsegély és a gazdasági erőviszonyok helyreállítása

A vagyonelemek felkutatása nem állhat meg az országhatároknál. Mivel a kiáramoltatott tőke jelentős része külföldi desztinációkban, például Dubajban vagy az Egyesült Államokban landolt, a hivatalnak kiterjedt nemzetközi jogsegélyre és az Európai Unió tagállamaiban működő társhatóságok együttműködésére lesz szüksége. Az Európai Unió 2024/126-os irányelve egyébként is kötelezővé teszi valamennyi tagállam számára a vagyonvisszaszerzési hivatalok felállítását és működtetését, így a magyar kezdeményezés teljes mértékben illeszkedik az uniós jogi környezetbe és a nemzetközi gyakorlatba.

A vizsgálatok kiterjednek a nagyállami koncessziókra is, beleértve az autópálya- és a szerencsejáték-koncessziókat, valamint a túlárazott építőipari projekteket és a lehetséges kartellmegállapodásokat. A szerződések polgári jogi alapon is megtámadhatók, amennyiben azok jó erkölcsbe ütköznek vagy feltűnő értékaránytalanságot mutatnak. Bár a harmadik, jóhiszemű szerzőkhöz került vagyontárgyak visszaszerzése nehézségekbe ütközhet, a büntetőjogi felelősségre vonás eszközei hatékony védelmet nyújtanak az eltulajdonított javak ellen.

Arra a felvetésre, hogy a korábbi megrendelések és szerződések formálisan „le voltak papírozva”, Gerő Tamás aláhúzta: a jogellenesség a bűnös szándék bizonyításával akkor is megállapítható. Ha igazolható a bűnös összejátszás – például hogy a pályázók előre ismerték a megrendelői igényeket vagy összehangoltan adtak be túlárazott ajánlatokat –, akkor a formalizált szerződések ellenére is megáll a hűtlen kezelés vagy a kartelltilalom megszegésének gyanúja. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása így nemcsak a korrupció visszaszorítását és az elszámoltatást szolgálja, hanem a torzulatlan piaci verseny és a tisztességes gazdasági működés helyreállításának is alapvető záloga lesz Magyarországon.