A parlamentből lassan eltűnik az, amiért egyáltalán létrejött

A politikus ma már közvetlenül érkezik a választóhoz

Kuncze Gábor szerint Magyar Péter egyik fontos újítása, hogy a politikust közelebb hozta az emberekhez. A közösségi médiában nemcsak politikai üzenetek jelennek meg, hanem fényképek, szelfik és személyes pillanatok is. Mint mondta, Magyar Péter hozta be azt a gyakorlatot is, hogy az országjárás során a politikus nem egyszerűen megérkezik egy előre berendezett terembe, elmondja a beszédét, majd továbbáll, hanem bemegy az emberek közé, végigsétál közöttük, szelfizik és közvetlen kapcsolatot alakít ki velük.

Kuncze szerint ez a fajta jelenlét sokak számára vonzó, ráadásul Magyar Péter kommunikációjának része az is, hogy folyamatosan, határozottan és összeszedetten beszél. Ugyanakkor szerinte ezzel párhuzamosan háttérbe szorulhat az a fajta vita, amelyben a politikusok nem pusztán a saját táborukat próbálják meggyőzni, hanem egymással ütköztetik az álláspontjaikat. A választók sokszor nem gondolják végig, milyen gazdasági következményei vannak egy-egy politikai ígéretnek – hangzott el.

Murányi András szerint Magyarországon az új politikai média egyik fontos fordulópontja az volt, amikor Orbán Viktor közvetlenül kezdett kommunikálni saját Facebook-oldalán. Ezzel gyakorlatilag felépült egy személyre szabott politikai csatorna, amelyen keresztül a miniszterelnök mindennapi tevékenységéről, személyes pillanatairól és politikai üzeneteiről is közvetlenül értesülhettek a követők. Murányi szerint Magyar Péter esetében ugyanez a folyamat még közvetlenebb formában jelent meg.

A közösségi média eltüntette a korábbi szűrőket

Murányi András arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média előtti korszakban a politikusok megszólalásainak volt egy szerkesztői szűrője. Az újságok és szerkesztők döntötték el, melyik politikai kijelentés kerül be a nyilvánosságba, milyen formában és milyen hangsúllyal. Ez a szűrő a közösségi médiában lényegében megszűnt, a politikusok pedig saját felületeiken, közvetlenül juttathatják el üzeneteiket a követőikhez.

Ennek azonban Murányi szerint árnyoldala is van. A politikai kommunikáció egyre inkább a saját tábor megszólításáról szól, miközben a másik oldalhoz már nem feltétlenül jut el az üzenet. Szerinte ez hozzájárul ahhoz is, hogy az érdemi vita helyett egyre gyakrabban személyeskedő, egymást túlkiabáló kommunikáció jelenik meg. A parlamentben is érzékelhető ez a változás: a korábban tapasztalt nagy érdeklődés után a közvetítések nézettsége visszaesett, miközben a politikusok megszólalásaiban egyre gyakrabban kerülnek elő a másik féllel kapcsolatos személyes megjegyzések.

Kuncze Gábor szerint önmagában az jó fejlemény, hogy az emberek érdeklődnek a parlamenti viták iránt, de ennél fontosabb lenne, hogy ezek a viták valódi közpolitikai kérdésekről szóljanak. Az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika szerinte olyan területek, amelyekről érdemi és kemény vitáknak kellene zajlaniuk. A parlament egyik alapvető feladata ugyanis a végrehajtó hatalom ellenőrzése, ehhez pedig rendszeres kérdezési és válaszadási lehetőségre van szükség.

„Nem Dörmögő Dömötört olvasni küldték be”

A műsorban Pócs János parlamenti szereplése is szóba került. Kuncze szerint azzal, hogy a képviselő Dörmögő Dömötört olvasott, előre kiszámítható reakciót váltott ki Magyar Péterből, amiből újabb politikai üzenet és sajtómegjelenés született. A műsorvezetők szerint azonban a parlamenti képviselőknek nem az ilyen provokációkban kellene megtalálniuk a szerepüket.

Murányi András úgy fogalmazott: a képviselőket azért választják meg, hogy az adott térség problémáit képviseljék, azokat magasabb szintre emeljék, és megoldásokat keressenek rájuk. „A te választóid nem azért küldtek be a parlamentbe, hogy te a Dörmögő Dömötört olvasd” – hangzott el a műsorban. A megfogalmazás szerint ugyanez az elv a politikai oldalaktól függetlenül érvényes: a képviselőktől azt várják, hogy a rájuk bízott közösségek ügyeit vigyék be a parlamentbe, és ne a személyeskedő konfliktusok határozzák meg a munkájukat.