Vége a védettségnek: Matolcsyt is eléri az elszámoltatás
Matolcsy György két ügyben is a hatóságok figyelmének középpontjába került: az egyikben már gyanúsítottként szerepel, miközben az MNB alapítványi ügye miatt házkutatásokat is tartottak a környezetében. A beszélgetésben Gerő Tamás ügyvéd és Lattmann Tamás nemzetközi jogász arról beszélt, milyen jogi kérdéseket vetnek fel az ügyek, és miért lehet rendkívül összetett az MNB több száz milliárdos vagyonának története.
Több száz milliárd forint útját kellene végigkövetni
Az MNB alapítványi ügye a beszélgetés szerint nem egyetlen vitatható döntésről szól, hanem hosszú éveken át működő, bonyolult pénzügyi és céges konstrukciók soráról. A műsorban elhangzott becslések szerint a teljes kár megközelítheti az 500 milliárd forintot, miközben a pénzek alapítványokon, magántőkealapokon, magyar és külföldi cégeken keresztül mozoghattak. Gerő Tamás szerint éppen ezért több száz cég kapcsolatait és tranzakcióit kellene feltárni, ami még a nyomozók, ügyészek és bírák számára is komoly szakmai feladat.
A közpénz jellege körüli vita is előkerült. A beszélgetésben felidézték, hogy korábban azzal érveltek: az alapítványokba került vagyon elvesztette közpénz jellegét, miközben Matolcsy György egy későbbi nyilatkozatában maga is arról beszélt, hogy a pénz továbbra is közpénz. Gerő szerint azonban attól, hogy egy jegybank eredményes gazdálkodásából származik egy összeg, annak felhasználása még nem válik szabálytalanná. A pénz állami rendszerből magánalapítványhoz kerülésének ugyanis megvannak a törvényi feltételei és korlátai.
Nem pusztán egy rossz befektetésről lehet szó
A beszélgetésben szóba kerültek az MNB alapítványi vagyonából finanszírozott befektetések, köztük külföldi cégek és különböző eszközök. A vendégek szerint önmagában egy rosszul sikerült befektetés még nem feltétlenül jelent bűncselekményt, a jogi felelősséghez azt is bizonyítani kell, hogy pontosan milyen szabályokat sértettek meg és ki milyen döntésért felelős. Ugyanakkor Gerő Tamás úgy fogalmazott: a beszerzések és a pénzkiadások során számos jogszabály megsértése felmerülhet, és a jogalkalmazóknak kell szétválasztaniuk az egyes ügyeket.
A pénzek eltűnésének mechanizmusát egy korábbi brókeres ügy példájával is megpróbálták érzékeltetni. Lattmann Tamás szerint elképzelhető, hogy nem egyetlen hatalmas veszteség okozta a problémát, hanem sok kisebb, egymást követő rossz befektetés és átcsoportosítás. A műsorban elhangzott, hogy jelentős összegeket már lefoglaltak, miközben további vagyon is fennmaradhatott. A lengyel és svájci cégekben történt befektetések példája azt mutatja, hogy a veszteségek több irányból, egymást követően keletkezhettek.
Miért éppen most gyorsultak fel az ügyek?
A műsorban az időzítés kérdése is felmerült, hiszen az Erste-ügyben Matolcsy Györgyöt meggyanúsították, miközben az MNB alapítványi ügyében házkutatásokat tartottak. Lattmann Tamás szerint azzal összefüggés lehet, hogy megváltozott a korábbi politikai környezet. Úgy vélte, korábban is lehettek olyan nyomozók, akik érzékelték, hogy problémás ügyekről van szó, de bizonyos vezetői szinteken megállhatott a folyamat.
A letartóztatás lehetőségét ugyanakkor a jogászok szerint nem lehet pusztán a feltételezett kár nagyságából levezetni. Gerő Tamás hangsúlyozta, hogy Matolcsy esetében a feltételezett cselekmények több mint tíz évvel ezelőtt történtek, ezért az időmúlás fontos körülmény. A letartóztatásnál külön kell vizsgálni például a szökés, elrejtőzés vagy az eljárás akadályozásának veszélyét. Ezért önmagában az, hogy az ügyben akár 500 milliárd forintos nagyságrendről beszélnek, nem jelenti automatikusan azt, hogy Matolcsy Györgyöt letartóztatnák.
