A Fidesz elengedte Seszták Miklós kezét

Seszták önként ment a hatóságokhoz

A műsor felütését az adta, hogy Seszták Miklós a mentelmi jogának kiadása körüli fejlemények mellett maga jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen, majd hivatalosan is gyanúsított lett. Lánczi Richárd arról beszélt, hogy az ügyészség szerint Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatója, Szivek Norbert 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyhöz jutott, és Sesztákkal szemben más terhelő vallomások is vannak. A beszélgetésben elhangzott: a volt miniszter és országgyűlési képviselő ügye azért is különösen jelentős, mert nem egy kevéssé ismert politikusról van szó.

Csintalan Sándor szerint Seszták döntése akár „előre menekülés” is lehetett. Úgy vélte, elképzelhető, hogy a politikus olyan információkkal rendelkezik, amelyekkel együttműködve enyhítheti saját helyzetét. A műsorban felidézték Galgóczy Ferenc korábbi vallomását is, aki a beszélgetés szerint a hatóságok előtt arról beszélt, hogy Seszták rendszeresen jelentős összegeket kapott. A műsorban elhangzott állítás szerint az összeg kezdetben havi 115 millió, később 125 millió forint volt. A megszólalók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az ügyben a hatósági eljárásnak kell tisztáznia a tényeket.

Más a Seszták-ügy, és más a Hankóval kapcsolatos vád

A beszélgetésben hangsúlyosan előkerült Hankó Balázs ügye is. Lánczi Richárd szerint a két ügyet nem lehet egyszerűen azonos módon kezelni: a Sesztákkal kapcsolatos vádak közvetlenül a politikus személyét érintik, míg a Hankóval szembeni gyanú a műsorban ismertetett állítás szerint azt vizsgálja, hogy állami támogatások kerülhettek-e olyan egyesületekhez, amelyek később a Fidesz kampánytevékenységét segítették.

A beszélgetésben konkrétan elhangzott, hogy a támogatásokból a választókerületekben terem- és rendezvénybérlés, szórólapok készítése és közönségtalálkozók szervezése történhetett. Lánczi szerint amennyiben a nyomozás ezt bizonyítaná, az már nem pusztán egy politikus személyes ügye lenne, hanem a párt működését is érinthetné.

Csintalan Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ezért is különböző a két ügy súlya: Seszták esetében a személyes felelősség, Hankó esetében pedig a párt egészét érintő következmények kerülhetnek előtérbe. A műsorban az is felvetődött, hogy ha a bűnszervezetre vonatkozó gyanúk beigazolódnának, annak további jogi következményei is lehetnek.

„Most mi jövünk” – a kultúrpolitikától Orbán szerepéig

Kukorelly Endre a beszélgetésben elsősorban a kulturális terület tapasztalatairól beszélt. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 év kulturális pénz- és díjosztását rendkívül igazságtalannak, méltánytalannak és szakmaiatlannak tartotta. Szerinte a „most mi jövünk” szemlélet a kulturális életben is érezhető volt, és azok jártak jól, akik a hatalomhoz tartoztak.

A beszélgetés innen jutott el Orbán Viktor szerepéhez. Csintalan Sándor szerint a miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy akár a Fidesz frakciójának felét is elvihetik, miközben most, hogy Seszták Miklós gyanúsított lett, szerinte kevésbé látható a vezető politikus személyes fellépése. Lánczi Richárd ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy Orbánnak nehéz lehet eldöntenie, miként reagáljon: ha tovább élezi a konfliktust, az fokozhatja a politikai feszültséget, ha viszont változtat a retorikáján és bizonyos dolgokat elismer, az más politikai helyzetet teremthet.

A műsor végén Magyar Péter mentelmi jogának kiadása is szóba került. A vendégek arról beszéltek, hogy Magyar maga is kérte mentelmi jogának kiadását, és hosszabb távon azt szeretné, ha köztörvényes ügyekben általánosan megszűnne ez a védelem. Kukorelly Endre ugyanakkor bírálta Magyar parlamenti megszólalását, különösen az ügyészséget érintő kijelentéseit, és úgy vélte, a politikusnak inkább a saját felelősségét kellett volna hangsúlyoznia.