A lemondott főügyész szerint Orbán Viktor adott utasítást az ukrán aranykonvoj elfogására

Horváth Lóránt azt írta a közösségi oldalán, hogy a lemondott főügyész kifejezett "utasítására" osztotta meg a levelet a nyilvánossággal; Fürcht Pál a levélben reagál a köztársasági elnök - a legfőbbügyész-jelöltje parlamenti elutasítását követő - nyilatkozatára.

Fürcht Pál azt írta: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei májusban az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvojügy egy politika által kreált ügy.

"Történt mindez akkor, amikor a köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívták és nem Baka Andrásnak, a legfőbb ügyész Nagy Gábor Bálint volt, és nem a jelenleg a legfőbb ügyész jogkörében eljáró Lajtár István legfőbbügyész-helyettes. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a pályafutása egyik legnehezebb pillanata volt.

Hangsúlyozta:

a nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én az ukrán pénzszállítókat fogják el.

Mint írta, a titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve március 4-én egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is; március 5-én a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt - a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével - a törvényben biztosított három nap helyett 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni.

Fürcht Pál szerint ez az átirat még így is majdnem elkésett, mert az aranykonvoj elleni akció akkor már javában zajlott. "Ha a Legfőbb Ügyészség vezetése akár csak fél nappal később küldi meg a nyomozás elrendelésére felszólító intézkedését, az ukrán pénzszállítók már biztonságban hazaérkeznek, és a miniszterelnök feladatszabása nem teljesíthető" - tette hozzá.

A levélben úgy fogalmazott, hogy májusban főügyészként nem azzal az előrelátással tett jelentést feletteseinek, hogy ezzel akadályozza Baka András köztársasági elnök jelöltjének legfőbb ügyésszé történő megválasztását szeptember 28-án.

Felidézte, hogy az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak. A helyszínen volt egy úgynevezett irányítási törzs titkosszolgálati felsővezetőkkel, köztük Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének testvérével. A foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani.

A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. "Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre, vagyis nem a médiából tudom" - fűzte hozzá.

Mint írta, Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje testvérének felelősségét nem lehetett vizsgálni, őt tanúként kellett volna kihallgatni, hogy segítse a nyomozást.

"Sokáig nem értettem, hogy Lajtár István legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbbügyész-helyettes miért szeptember 9. napján rendelt el fegyelmi eljárás velem szemben. Ha főügyész társaim általam 2026. június 10. napján történt tájékoztatása fegyelmi vétség volt, miért nem indítottak fegyelmi eljárást velem szemben 2026. június, július vagy augusztus hónapban? Mi történt szeptember 9. napján, azaz lényegében a fegyelmi eljárás elindítására nyitva álló három hónap utolsó előtti napján? És miért vonta Lajtár István legfőbb ügyész helyettes legfőbb ügyészi jogkörbe a fegyelmi eljárást, ahelyett, hogy egy főosztályvezetőt jelölt volna ki erre?" - tette fel a kérdéseket a levél írója.

Kiemelte, hogy nem tud annál észszerűbb magyarázatot találni, hogy Lajtár István legfőbbügyész-helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki vele szemben, az ellen, aki testvérének felelősségét az aranykonvojügyben feszegetni merte még május hónapban. "Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre" - írta Fürcht Pál.

A volt vezető nem vitatja, hogy a köztársasági elnöknek joga van Lajtár István legfőbbügyész-helyettestől tájékozódni az új legfőbb ügyész személyével kapcsolatban. Az ügyészségen elterjedt, hogy Baka András köztársasági elnök az aranykonvojügyben eljáró két főosztályvezető ügyészt is meghallgatta ebben a tárgyban.

"Hogy ez megfelel-e a valóságnak, azt csak a köztársasági elnök és az érintettek tudhatják, az információ forrása mindenesetre állítólag maga az egyik érintett főosztályvezető ügyész" - írta.

"Tehát ha ez igaz, a köztársasági elnök az aranykonvoj ügy három érintettjét is megkérdezte arról, ki lenne alkalmas legfőbb ügyésznek. Az is elterjedt, hogy sikerült Dr. Baka András köztársasági elnököt meggyőzniük arról, hogy ők, mint legfőbb ügyészségi felsővezetők - a sajtóhírekkel ellentétben - mindig pártatlanul és törvényesen jártak el" - fogalmazott.