Miért éppen Iványi Gábor?

Mit is várunk a leendő Köztársasági Elnökünktől? Elsősorban és mindenekelőtt azt, hogy testesítse meg a nemzet egységét. A nemzet fogalmába mind a kilenc és félmillió magyar beletartozik. Mészáros Lőrinctől a Dankó utcai Fűtött utca nevezetű hajléktalanszálló összes lakójáig. Sajnos – vagy hála Istennek- nemzetünk nem büszkélkedik sok Mészáros Lőrinccel. Nem csak a jellemét, hanem a vagyoni helyzetét illetően is. Sokkal több honfitársunk él a létminimum környékén, vagy az alatt, mint ahányan a leggazdagabb 100 magyar között, vagy annak közelében tengetik mindennapjaikat.

Iványi Gábor egész életét a szegénység elleni és az emberi méltóságért folytatott küzdelem jellemzi. Ezért ragadt rá a Szegények Papja megtisztelő elnevezés. A magyar társadalom jelentős része nagy tisztelettel és szimpátiával kíséri tevékenységét. Egyháza, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség a két nagy egyházat – A Római katolikus és az Református – követően a harmadik legnagyobb összegű 1%-os felajánlásban részesült. Az Iványi Gábor által alapított és vezetett Oltalom Karitatív Egyesület szintén nagy társadalmi támogatást és szeretet élvez.

Térjünk vissza Tabi László örökbecsű mondatának bölcsességéhez. Az öreg emberek számára azért nincsenek új viccek, mert ahogy a történelem, úgy a humor is, de kiterjeszthetjük ezt az egész életre – kevés kivételtől eltekintve – ismétli önmagát. A fiatalok, vagyis az újszülöttek minden általuk újnak vélt jelenségre újdonságként, soha nem látottként, soha nem létezőként tekintenek, és ez így is van rendjén. Közkifejezést használva ezért találja fel rendíthetetlen kitartással minden új generáció a régen feltalált „spanyol viaszt”. Ez is rendjén van, de nem baj, ha valaki figyelmeztet, az ilyesmi hiábavaló igyekezet.

Aki ilyesmikre figyelmeztet egy dolognak biztosan a birtokosa. A tudás ezen fokának bölcsesség a neve, alapja pedig nem más, mint a tapasztalat. E két erény birtokosa pedig csak az lehet, aki már régebbi idők óta -legalább is szellemileg és lelkileg – fiatal.

Társadalmi és politikai közéletünkben a tapasztalatra ma mindennél nagyobb szükség mutatkozik. A népakaratnak köszönhetően üzemel egy olyan parlamentünk, amelynek kétharmados többsége ez idáig legfeljebb látogatóként látta belülről a Parlament üléstermét. Tehát törvényalkotási, legfelsőbb szintű politikai döntéshozatali tapasztalat mutatóban sincs.

A népakaratnak köszönhetően dolgozik egy olyan kormányunk -Orbán Anita, és Kármán András kivételével -és dolgozik egy olyan miniszterelnökünk, akiknek sem közeli sem távoli kormányzati, pláne miniszterelnöki tapasztalatuk nincs. A tapasztalatlanságot és a járatlanságot jól példázza Polgár Judit szerencsétlen jelölésének az ügye, ahol a teljes frakció a teljes kormánnyal és a miniszterelnökkel egyetemben figyelmen kívül hagyta azt az „apróságot”, hogy a jelölt nevének bejelentése előtt illik elnyerni ehhez az ő hozzájárulását, valamint birtokolni nyilatkozatát a felkérés elfogadását illetően.

Az sem a tapasztalat és a bölcsesség tanúbizonysága, ha a kormányzat első intézkedései között, mindenféle egyeztetés nélkül csökkenti a polgármesterek fizetését, amivel 3200 lehetséges együttműködő partner szimpátiáját veszíti el.

A politikai kommunikáció lényege a napirend meghatározás. Vagyis az, miről szóljon a közbeszéd. Sajnos ma nem tartalmukban fontos – sokkal inkább lájkvadász -dolgok kerülnek napirendre. Négy évvel a következő választások előtt napirendre venni a választásra való jogosultság, a miniszterelnöki és képviselői mandátum lehetséges időtartamát, anélkül, hogy az immár ötödször kétharmadot eredményező választójogi törvény megreformálásáról érdemben szó esne, hatásvadász, elhamarkodott és átgondolatlan politikai cselekedetnek tűnik. Az a parlamenti vitastílus, amit a miniszterelnök képvisel méltatlan az ódon épület falaihoz. Érvek helyett ugyan azt a karakter gyilkoló stílust – ha ez egyáltalán stílusnak nevezhető – alkalmazza, amit nagy elődje, Orbán Viktor honosított meg. Ahelyett, hogy igyekezne megválni elődje rossz kommunikációs és politikai gyakorlatától, ebben is jobbnak akar látszani, ezért erősíti azt. Sajnos ez egy tipikus vesztes-vesztes játszma, ahol mindenki, de a társadalom biztosan veszít. A pillanatnyi, látszólagos kommunikációs és politikai győzelem csak tiszavirág életű.

Nem feltételezünk rossz szándékot sem az új parlamentről, sem az új kormányról, sem a fiatal miniszterelnökről. A fenti említések nem bűnök, hanem hibák, melyek oka alapvetően a járatlanság és a tapasztalatlanság.

Mindebből az következik, hogy a következő Köztársasági elnöknek a tiszta és kikezdhetetlen múlt, a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi értékrend, a teljes nemzet tisztelete -beleértve a legszegényebbeket is- mellett nagy-nagy tapasztalat tömeggel is kell rendelkeznie.

Iványi Gábort a sorsa megfaragta. Megpróbáltatásai, meghurcoltatásai a Kádár korszakban kezdődtek. A későbbiekben ahogy Kádár, úgy Orbán sem volt hajlandó tudomásul venni, hogy „királyságában” létezik szegénység. Kádár a SZETA, Orbán az Oltalom megalapításáért és működtetéséért üldözte és üldözi. Az üldözés ma is él, hiszen a Hivatalos személyek elleni erőszak vádja létező valóság, a következő Markó utcai bűnügyi tárgyalásunk – ó-ellenzéki képviselő barátaink megtisztelő társaságában- novemberben lesz. Iványi Gábor Egyháza amellett, hogy Egyetemet működtet, kötelező szociális és oktatási feladatokat vállat át az Orbán kormánytól is. Az ilyen feladatokat az állam azért engedi át, mert ebben az esetben a költségek csak részben terhelik a központi költségvetést, azok jó részét főleg adományokból az átvállaló viseli. Az Orbán kormány ahelyett, hogy a rá eső költségeket ki fizette volna, súlyos és igazságtalan adóadósság csapdába sodorta, emellett a MET bevett egyházi státuszát is megszüntette. Iványi Gábor országos kiterjedtségű szociális intézményei és hátrányos társadalmi helyzetű gyermekek számára fenntartott bölcsőde-óvoda- iskola hálózata hozzávetőleg a családtagokat is beleszámolva közel húszezer embernek segített a méltó életkörülmények elérésében. A betiltás előtt közel ezer embert, pedagógust, szociális munkást, műszaki alkalmazottat foglalkoztatott sikerrel, tehát vezetői tapasztalata megkérdőjelezhetetlen.

Embersége a mindennapokban is tetten érhető. Egyik aláírónkat, Császy Zsolt barátunkat, az Orbán kormány elítéltjét együttérzésünk kifejezéseként közösen kísértük bevonulásakor a börtönbe. Szabadulása óta az Oltalom jogi szaktanácsadója.

Másik aláírónk az FKGp elnöke, Balogh Károly. Balogh Károly immár 25 esztendeje küzd a Kisgazdapárt igazáért, amit a Bíróság a napokban törekvéseit elismerve és elfogadva igazolt. Ebben a nehéz és embertelen jogi és politikai küzdelemben Balogh Károly legnagyobb és legerősebb támasza Iványi Gábor volt, aki nem csak a lelket tartotta benne, de megélhetését és munkáját segítve alkalmazta is intézményében.

Nem kérdőjelezzük meg a többi jelölt tehetségét és tisztességét. De ismerve Iványi Gábor eddigi életútját azt állítjuk, a látszólag egyszerű, de összeségében nagyon összetett Köztársasági Elnöki feladatok ellátására az élet sűrűjében és nem mellékesen a parlamentben szerzett tapasztalatai alapján a legrátermetteb, az országnak és a nemzetnek leginkább hasznát szolgáló Köztársasági Elnöki feladatok ellátására Iványi Gábor igencsak alkalmas.

Minek után hazánk lakosságának jelentős része, a társadalom többsége – 22 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után – sajnos mélyen az elvárható Európai életszínvonal alatt él, most lenne az első alkalom, hogy olyan Köztársasági Elnökünk legyen, akinek élettapasztalatai alapján van alapos ismerete nemzetünk többségének életkörülményeiről. Ez a tapasztalat jövőnk tekintetében meghatározó lehet, mert képessé teszi, hogy figyelembe vegye a törvényjavaslatok várható társadalmi, sőt a mélyebb társadalmi rétegekre kifejtett pozitív vagy negatív hatásait.

Kérjük azokat a honfitársainkat, akik ismerik és elismerik Iványi Gábor életútját, örömmel látnák Iványi Gábort a Magyar Köztársaság élén elnöki minőségben, környezetükben támogassák törekvésünket.

Budapest

Dr. Császy Zsolt                     
Balogh Károly az FKGp elnöke            
Herényi Károly egykori MDF