Maradt egy vármegye….
A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés legutóbbi ülésén a megye elnevezés visszaállításáról is szavaztak. A többség nem támogatta a névváltoztatást, így a vármegye elnevezés megtartása mellett foglaltak állást. (…) Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy „a megyére való utalásként a vármegyére utaló elnevezés a 2026. szeptember 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.” Tehát: nem kell azonnal minden dokumentumot, táblát, feliratot és egyéb megnevezést lecserélni csak azért, mert az Alaptörvényben ismét a „megye” lesz a hivatalos elnevezés. Az átállás fokozatosan történhet. (…) A döntés mindenesetre egyértelmű: a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés többsége nem támogatta a „megye” elnevezés visszaállítását. (baon.hu)
„Nemmel szavaztam, ahogy a közgyűlés többsége is. De miért? Azért, mert a vármegye kifejezést a 11. századtól használták egészen a 20. századig, amikor a kommunista hatalom el akarta venni az ország identitását, ezért amit csak lehetett módosítottak, hogy minél kisebb legyen a kötés hozzá. Nyilván az én életem nagy részében is a megye kifejezést használtuk. Mondhatni ezt szoktuk meg. De pusztán ez csak megszokás kérdése, a másiknak pedig van egy történelmi eredete, mely hosszú évszázadokon keresztül végigkísérte hazánk történelmét. Tehát akkor, amikor erről beszélünk, nem egy “Fideszes hóbortról” van szó, hanem visszatérés a hagyományainkhoz, melyet erőszakkal vettek el tőlünk. Ha a kommunista diktatúra alatt ezt nem veszik el, akkor nincs is ilyen kérdés, hiszen mindenki a vármegye kifejezést szokja meg, amely így már 1000 éves hagyomány lenne.” (Lenkei Róbert, a közgyűlés tagja)
No, akkor nézzük a hagyományokat:
- Horthy Miklós 1938. december 28-án kelt döntése értelmében alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő, amely 1939. január 1-től önálló haderőnemként működött. 1945 májusában szűnt meg. 1990-ig a Magyar Néphadsereg Honi Légiereje nevet viselte, jogutódja a Magyar Légierő lett. Változtak az idők, változtak az elnevezések, de senkinek nem jutott eszébe, hogy visszavegyék az eredeti nevet.
- Az 1867-es kiegyezés után kezdődött meg a polgári államszervezet kiépítése. A modern állam jogrendszere és igazságszolgáltatása megteremtésének szempontjából alapvető jelentőségű volt 1869-ben azon törvénycikk, amely államosította a bíráskodást, és elválasztotta egymástól az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. Az igazságszolgáltatást rendező törvények sorában született meg az 1871: XXXIII. törvénycikk a királyi ügyészségről. 1953-ban sor került az Alkotmánynak megfelelő ügyészi szervezet létrehozására. Az Országgyűlés július 4-én megválasztotta a legfőbb ügyészt, majd sor került a Legfőbb Ügyészség felállítására. Ma is ezt a nevet viseli, pedig 1990-ben hazánkban történt „valami”.
- A Magyar Királyi Állami Pénzverde új (és mindmáig meglévő) telephelyét 1924-ben az Üllői út 102. szám alatt jelölték ki, 1925-ben indult meg az építkezés, a pengőérméket 1926. március 1-jétől már itt verték. Mai neve: Magyar Pénzverő Zrt.
Ehhez a történethez már csak annyit fűzök hozzá, hogy nagyon sokan gondolják úgy, hogy a megyei közgyűlésre, mint területi önkormányzati szintre a jövőben nincs szükség. Ezt én nem tudom megítélni, azt viszont igen, hogy a Bács-Kiskun (Vár)megyei Közgyűlés saját jövője szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban – focinyelven: ütemtelenül – hozott szerencsétlen döntést. A 23 tagú testületből senki nem hallotta, hogy a kormányfő több alkalommal megkérdőjelezte a megyei közgyűlések létjogosultságát? A vármegye elnevezéshez való ragaszkodással Bács-Kiskun megye magányos „szigetországgá” vált, az ostoba döntéssel pedig a miniszterelnök kezébe aduászt adtak. Ezek után senki ne csodálkozzon, ha a (vár)megyei közgyűlési szint és testületi csipetcsapata hamarosan a múlt részévé válik!
