Évente 25 ezer közbeszerzési hirdetményt kell átnézni, mindössze 15 emberrel

HírKlikk 2026. november 19. 17:00 2026. nov. 19. 17:00

A közbeszerzési eljárásokba vetett bizalom helyreállításának alapfeltétele a szabályok következetes betartása, az eljárások átláthatósága és a hatékony ellenőrzés biztosítása - hangsúlyozta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy csütörtöki budapesti konferencián.

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt.

Mint mondta, a hatóság javaslatot tett az ajánlatkérői nyilvántartás fejlesztésére, amely nemcsak a jogszabályok módosítását, hanem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) funkcióinak bővítését is magában foglalja. A cél korszerűbb, megbízhatóbb és a jogalkalmazást hatékonyabban támogató rendszer kialakítása - tette hozzá.

A hatóság kiemelt feladatának tekinti a közbeszerzések tisztaságának védelmét, a jogsértések feltárását, a jogkövetkezmények következetes alkalmazását és a korrupciós kockázatok csökkentését.

Kitért arra is, hogy támogatják az új korrupciómegelőzési stratégia tervezetében megfogalmazott célokat, különösen a közpénzeket kezelő szervezetek döntéseinek átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételét, valamint a korrupciós és integritási kockázatok feltárását és kezelését.

Kovács László szerint fontos lenne az ellenőrző szervezeteket terhelő adminisztratív akadályok felszámolása, valamint anyagi kiszolgáltatottságuk csökkentése.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a hatóság mozgásterét jogszabályok is korlátozzák: a nem uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések eljárást megindító hirdetményeinek ellenőrzésére két munkanap áll rendelkezésre, míg az uniós forrásból finanszírozott eljárások esetében ez 12 munkanap.

Az elnök szerint a rövid határidő különösen a nagy értékű beruházásoknál jelent problémát, mert nem biztosít elegendő időt az esetleges szabálytalanságok feltárására. Kiemelte, hogy a Közbeszerzési Hatóság saját bevételeiből gazdálkodik, a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzéséért fizetendő díj azonban 2015 óta változatlan. A szervezetnél mintegy 140-150-en dolgoznak, a hirdetmények ellenőrzését pedig egy 12-15 fős osztály végzi, amelynek feladata az évente közzétett 25 ezer hirdetmény ellenőrzése.

Kiemelte, hogy a közbeszerzés területén radikális változást hoz majd az uniós keretrendszer átalakítása: az irányelvi szabályozásról a közvetlen hatályú rendeleti szabályozásra való áttérés, amelyet az Európai Bizottság várhatóan jövőre fogad el. Az új szabályozás alkalmazására két év felkészülési időt biztosítanak, amire szükség is lesz - mondta az MTI-nek, hozzátéve, hogy a szabályok nem megfelelő alkalmazása szabálytalan közbeszerzési eljárásokhoz és az uniós források elvesztésének kockázatához vezethet.

A közbeszerzési törvény nyári módosításával kapcsolatban kiemelte, hogy az átlátható szervezet fogalmának bevezetésével a magántőkealapok részt vehetnek majd a közbeszerzési eljárásokban, feltéve, hogy a tulajdonosi szerkezetüket átláthatóvá teszik.

Szeverényi Dávid, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke elmondta, hogy a KEHI ellenőrzési hatásköre kiterjed az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságokra, a költségvetési szervekre, az alapítványokra és közalapítványokra, valamint az állami kezességvállalásokra is.

A KEHI jelenleg 70-72 munkatárssal látja el feladatait, a tervezett jogszabályi és szervezeti változások nyomán azonban a létszám bővítésével is erősítenék az ellenőrzési tevékenységet.

A hivatal által kezdeményezett jogorvoslati eljárások leggyakoribb oka a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése, vagyis annak vizsgálata, hogy az érintett szervezetek eleget tettek-e a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségüknek - mondta.

A KEHI által kezdeményezett közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban érintett szervezetek 45 százaléka gazdasági társaság, 35 százaléka költségvetési szerv, 9 százaléka önkormányzat, 11 százaléka pedig alapítvány, közalapítvány vagy közhasznú szervezet volt - derül ki a bemutatott prezentációból. A jogsértéssel érintett beszerzések 42 százaléka szolgáltatásmegrendeléshez, 30 százaléka építési beruházáshoz, 28 százaléka pedig árubeszerzéshez kapcsolódott.

Bozzay Erika, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyettes igazgatója kiemelte: a közbeszerzés a hagyományos adminisztratív tevékenységből egyre inkább stratégiai eszközzé válik, amelyben felértékelődik a kockázatkezelés, az adatvezérelt működés és a mesterséges intelligencia szerepe.

Az OECD 2015 óta értékeli a tagállamok közbeszerzési rendszereit mintegy egy tucat alapelv alapján, és ennek felülvizsgálata folyamatban van; várhatóan még az év végére elkészülhet. A jövőben a teljes életcikluson át biztosított értékteremtésre, az ajánlatkérők és ajánlattevők partnerségére, valamint az adatvezérelt kockázatkezelésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni - jegyezte meg.

Forrás: MTI