Háborúba küldené Orbán a magyar katonákat?

Orbán Viktor pénteken hajnalban, az uniós csúcstalálkozó után az RTL kérdésére először egyetlen szóval, marhaságnak nevezte, amit Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy újságírói kérdésére válaszolt. Mint ismeretes, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: ha Donald Trump kérné, megfontolnánk, hogy katonákat küldjünk az Irán által lezárt és a világban olajválságot okozó Hormuzi szoros felszabadítására. Szerinte Magyarország NATO-tagként a szövetségi keretek között hozna döntést hasonló ügyben. Hozzátette, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában elsősorban tengeri flottával rendelkező országok tudnak részt venni, ami a magyar haderő esetében nem releváns.

Orbán, miután marhaságnak nevezte minisztere megszólalását, közölte, hogy ilyen kérés nem érkezett, és a kormány jelenleg nem foglalkozik „hipotetikus felvetésekkel”. Mondandóját egy viccesnek szánt mondattal is kiegészítette: „Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk.” 

Magyar Péter persze azonnal lecsapta a magas labdát. Szerinte egy amerikai kérés esetén a kormány akár magyar katonák külföldi bevetését is mérlegelné, vagyis, Orbán Viktor „magyar katonákat küldene egy háborúba.”

Ha úgy vesszük, Gulyás Gergelyt behúzták a csőbe, hiszen Magyarország a NATO tagja, ezért az ott hozott döntések számunkra is érvényesek. A mostani helyzet egyébként hasonló ahhoz, ami négy évvel ezelőtt, a 2022-es választás előtti hetekben történt. Akkor vezető fideszes politikusok és kormánypárti médiumok állították, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék kormányfőjelöltje és a baloldal magyar katonákat küldene Ukrajnába, s ezzel háborús konfliktusba sodorná Magyarországot. 

Mindezt arra alapozták, hogy Márki-Zay a Partizán műsorában őt kérdező Gulyás Mártonnak azt válaszolta: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk”, majd hozzátette, hogy amennyiben a NATO úgy dönt, akkor akár katonai segítséggel is. De egyelőre erről szó sincs.

Márki-Zay akkor az ATV Egyenes beszéd című műsorában is vendégeskedett, s amikor arról kérdezték, hogy „ha Önön múlna, adna fegyvereket Ukrajnának?” azt válaszolta: „A NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.” 

Azóta is erre építi a Fidesz és a kormány azt a narratíváját, hogy háborúpártisággal vádolja az ellenzéket, akik szerintük, belesodornák Magyarországot a háborúba, s a magyar fiatalokat Ukrajnába küldenék meghalni. Hiába, hogy hamis az érvelés, sokaknál, főként a kisebb településeken élő, alacsony képzettségűeknél hatásos a riogatás.

Most Gulyás Gergellyel történt hasonló, az ő szavait lehet úgy értelmezni, hogy amennyiben Orbán nagy barátja, Trump amerikai elnök ezt kérné, Magyarország megfontolná, hogy katonákat küldjön a Hormuzi szorosba. Ennek egyébként kevés a realitása: az amerikai elnök ugyan nyomást igyekszik gyakorolni európai szövetségeseire, hogy azok vegyenek részt az Irán elleni katonai akciókban, ám azoknak eszük ágában sincs, hogy beavatkozzanak egy háborús konfliktusba. Arról nem is szólva, hogy a NATO egy védelmi szervezet, amely fennállása óta még soha nem támadott meg senkit, „munkaköri leírásában” pedig az szerepel, hogy a tagországokat külső támadás ellen megvédi.

Gulyás mostani megszólalása, különösen a választás előtt alig több mint három héttel, kínos a Fidesznek, de várhatóan nem lesz különösebb következménye. Az ellenzék, élén a Tisza Párttal, nyilván felhasználja majd a kijelentést Orbán és a Fidesz ellen, ám az április 12-ig hátralévő idő már nem elegendő ahhoz, hogy ebből jelentős tőkét kovácsoljanak. 

Ennek megfelelően Gulyás Gergely a választásig szinte biztosan miniszter marad. Hogy utána mi lesz a sorsa, az – egy esetleges kormányváltás lehetőségét is figyelembe véve – már nem Orbán, hanem a választók döntésétől függ.