A Fideszben nem zárják ki az összefogást a Mi Hazánkkal
Bár az április 12-i választásig még sok a bizonytalanság, az már jó ideje biztosnak látszik, hogy a verseny a két nagy párt, a Fidesz és a Tisza között dől el, és az sem zárható ki, hogy királycsinálóként a Mi Hazánk lehet a mérleg nyelve. Mindez persze még odébb van, mert mind a Tisza, mind a Fidesz a saját kétharmados többségében reménykedik, s legalábbis nyilvánosan, nem szívesen szövetkeznének Toroczkaiék náciként elkönyvelt pártjával.
Némiképp új fejlemény, hogy az úrhidai Lázárinfón az építési és közlekedési miniszter a szuverenitáspárti politikusok összefogására szólított fel „Szuverenitáspárti politikusoknak tekintem a mi hazánkosokat és a fideszeseket is. Meg kell fontolni azt, hogy a jövőben együtt tudnak-e gondolkodni, együtt tudnak-e dolgozni, de mások is csatlakozhatnak ehhez” - mondta Lázár János, aki szerint együtt kell működni mindenkivel. (Pontosabban mégsem mindenkivel, mert - mint hozzátette - azokkal nem tudnak együttműködni, akik az ország szuverenitását fel akarják adni.)
Hasonlóképpen nyilatkozott Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, aki szerint vannak olyan ügyek, amelyekben a Fidesznek és a Mi Hazánknak együtt kell működnie. Ilyennek tartja például a migráció és a gender kérdését, a Fidesszel való koalíció lehetőségét azonban kizárta, mert az uniós tagságról eltérően gondolkodnak.
Toroczkai korábban még úgy nyilatkozott, hogy mind Orbán Viktorral, mind Magyar Péterrel hajlandó lenne tárgyalni, igaz, ennek látszólag ellentmond, amiről legutóbb beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben nem szavazná meg sem Orbánt, sem Magyart miniszterelnöknek. Most sem zárkózott el teljesen az együttműködéstől, de jelezte, hogy „nagyon komoly feltételei” vannak, s akkor lehet szó tárgyalásról, ha ezeket teljesítik.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója - aki ugyan egy lépéssel hátrébb szorult, hivatalosan még ma is a Fidesz kampányfőnöke - nemrégiben arról beszélt, meg kell győzni a Mi Hazánk szimpatizánsait, hogy a Fideszre szavazzanak, míg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nem jelezte, hogy bárkivel is egyezkednének a választás után. Akárcsak Orbán, a kinyilatkoztatások szintjén Magyar is bízik a kétharmados győzelemben, vagyis abban, hogy április 12-e után nem kell senkivel sem egyezkedniük. A Tisza a bizakodást nemcsak a kormánytól független közvélemény-kutatók méréseire alapozza, hanem arra is, hogy a 21 Kutatóközpont szerint minden eddiginél magasabb, 83 százalék a választási hajlandóság, s ezen belül is a Tisza vezet: a párt szimpatizánsainak 98 százaléka jelezte, hogy mindenképpen elmegy szavazni, míg a Fidesznél ennél kisebb, 86 százalékos a választási hajlandóság.
A Fidesz politikájától – leszámítva az uniós tagsággal kapcsolatos eltérő retorikát – nem áll távol, amit a Mi Hazánk képvisel, ám ma még mindkét pártnak kínos lenne az együttműködési szándék kinyilvánítása. A többségében baloldali és liberális szavazókat tömörítő, amúgy jobboldali Tisza pedig nehezen tudná támogatói torkán lenyomni a Mi Hazánkkal való együttműködést. Persze, a politikában is érvényes a mondás, miszerint soha ne mondd, hogy soha. Emlékeztetnénk arra, hogy az 1998-as, akkor még kétfordulós választás előtt, a Fidesz lenézte és szalonnazabálóknak nevezte a Torgyán József vezette kisgazdákat, majd, felmérve az első forduló utáni esélyeket, gond nélkül megegyeztek Torgyánnal a visszalépésekről.
Most ilyen opció nincs, a választás egyfordulós, tárgyalni csak az április 12-i eredmények ismeretében érdemes. Az is különbség a korábbiakhoz képest, hogy aki 2026-ban kormányt akar alakítani, annak nem a kisgazdákkal, hanem a Mi Hazánkkal, (esetleg a Demokratikus Koalícióval) kell egyezségre jutnia.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. március 26-i adása:
