„A Fidesz kormányzása együgyű"
Mit jelent valójában a jó kormányzás? Hogyan tudja egy laikus állampolgár eldönteni, hogy jó irányba megy-e az ország, ha nem politológus, nem jogász, és nem ül ott a „busz volánjánál”? A Rostrum legújabb adásában ezekre az alapvető, mégis ritkán tisztázott kérdésekre keresi a választ Gerő Péter.
A beszélgetés középpontjában az állampolgári tapasztalat áll: nem elméletek, hanem hétköznapi példák segítenek megérteni, mikor érezzük úgy, hogy egy rendszer jól működik – és mikor kezd rángatni az a bizonyos „országos busz”. Szó esik arról, miért nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy észrevegyük a rossz irányt, és miért veszélyes, ha a kormányzás kimerül tűzoltásban, látszatintézkedésekben és propagandában.
A műsor egyik legerősebb gondolata szerint a mai kormányzás sokszor együgyűvé válik: mindig csak az aktuális problémára reagál, miközben újabb és újabb gondokat termel ki. A beszélgetés rávilágít arra is, hogyan hat a megszokás, a „biztos rossz” elfogadása a választói döntésekre, és miért nehéz a jövőről szavazni akkor, amikor a múlt tapasztalatai nyomasztóak.
Nem kerülhető meg az a kérdés sem, hogy mi alapján adunk bizalmat egy kormánynak, ha a valódi szakpolitikai elképzelések rejtve maradnak, és a közbeszédet narratívák, nem pedig koncepciók uralják. A beszélgetés előkészíti a következő részt is: az alkotmányozás témáját, amely nélkül a jó kormányzás csak üres ígéret marad.
