A magyarországi vállalatok viselhetik Orbán gázstopjának következményeit

A Népszava beszámolója szerint komoly gazdasági és jogi aggályokat vet fel a kormány döntése, amely az Ukrajna felé irányuló földgázszállítás korlátozását célozza. Bali Gábor energiapiaci szakértő a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: az intézkedés a nem lakossági gázárak emelkedésén keresztül ronthatja a hazai vállalatok versenyképességét, miközben az inflációt is növelheti, és akár uniós jogi szempontból is vitatható lehet.

A döntés előzménye, hogy Orbán Viktor bejelentette: Magyarország leállítja a gázkivitelt Ukrajna felé, amennyiben az ukrán fél nem állítja helyre a Barátság kőolajvezeték működését. A részletszabályok ugyanakkor árnyalják a képet: a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a vezetékrendszert üzemeltető FGSZ a harmadik negyedévre nem hirdetheti meg a szokásos kapacitásaukciókat az ukrán irányba.

Bali Gábor szerint a tranzitforgalom visszaesése jelentős bevételkiesést okozhat az FGSZ számára, ami akár évi több milliárd forintos nagyságrendű is lehet. Ez a rendszer működési költségeinek növekedéséhez vezethet egységnyi gázra vetítve, ami végső soron a versenypiaci árak emelkedését hozhatja. Ennek következménye nemcsak az ipari szereplők terheinek növekedése, hanem az infláció erősödése is lehet.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes szereplőket a szabályozás földgáztárolásra kötelez, ami további költségeket generál. Ez különösen az állami MVM esetében növelheti a költségvetési támogatás iránti igényt. Emellett szakmailag szokatlannak nevezte, hogy a szállítói és kereskedői szerepek közötti hagyományos elhatárolás feloldódni látszik.

Bali Gábor szerint az sem igazolható egyértelműen, hogy az Ukrajnába szánt gáz máshol automatikusan piacra találna. Ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország földgázellátása nem kizárólag orosz forrásokra épülhet, még ha az alternatívák bizonyos mértékű drágulással is járhatnak. A lakossági árakat azonban továbbra is politikai döntések határozzák meg.