A Fidesz ragaszkodik a rádiós piac kézben tartásához
Megszűnt a digitális rádiózás lehetősége Magyarországon! Ugyanis a médiahatóság nem hosszabbította meg a földfelszíni digitális rádiós hálózatokra vonatkozó szerződést. A digitális rádiózás megszűnésével a jó minőségű zenehallgatás lehetősége is megfogyatkozott. Tehát a DAB+ megszűnése azt is jelenti, hogy az állam nem adja ki a kezéből a rádiós frekvenciák odaítélésének lehetőségét, amivel politikai kontrollt gyakorol a 3-5 milliós rádiós piac felett. A hír hátteréről Polyák Gábor jogász, a Mérték Média Műhely vezetője nyilatkozott portálunknak.
– Azt azért érdemes tisztázni, hogy miután a magyar médiahatóság lényegében lekapcsoltatta a digitális rádió-sugárzást, ez azt is jelenti, hogy megszűnik az online rádiózás?
– Nem, ez két technológia. Vagyis, interneten a Klubrádiót Makón vagy New York-ban a továbbiakban épp úgy lehet ezután is fogni, mint eddig. Az online és az úgynevezett Dab+ az két teljesen külön technológia. Az utóbbi – tehát a Dab+ szolgáltatás – az analóg helyére lépő digitális rádiósugárzást jelenti, ami elsősorban kiváló minőséget tett volna lehetővé. Az online pedig a mobilinterneten elérhető adásokat jelenti, amihez elég egy okostelefon, s bárhol, bármikor bármelyik műsor elérhető.
– Az világos, hogy az állam számára miért volt útban a Dab+, tehát miért nem tartotta fenn legalább az eddigi műsorok sugárzását?
– Azért, mert Magyarországon a kormány ezt a digitális rádió technológiát már korábban sem népszerűsítette. A Dab+ adáshoz külön készülék kellett, amely eleinte drága volt, s elsősorban az autóba szerelték a vevőkészülékeket. Ez lehetővé tette a nagyon jó minőségű, hagyományos rádiózást, amelynek a lényege, hogy „bekapcsolod, és hadd szóljon!” Sajnos a magyar médiahatóság még csak a fáradságot sem vette, hogy itthon felmérje a digitális rádiósugárzás lehetőségeit.
– Mielőtt megszületett volna, hagyta kimúlni, de vajon miért?
– A Fidesz kormányzása esetén ez nem kérdés, ugyanis ha életben hagyja a digitális rádiósugárzást, akkor azt nem lehetett volna egyetlen tollvonással megszüntetni. Olyan bőséges a frekvencia készlet, hogy mondjuk, ha a Klubrádiót digitálisan sugározzák, akkor a hatóság aligha tud „kegyet gyakorolni” a frekvencia esetleges odaítélésével. Ugyanis egyetlen frekvencián 50 -100 adást is lehet sugározni! Iszonyú lehetőséget biztosítana a rádióműsorok számára, amit a piac el sem bírna. Vagyis a rádiós piacot a hatalom nem tudná kézben tartani, mert a frekvencia elosztás teljesen ismeretlen fogalom lenne az országban. Tehát a kormány fikarcnyit sem akart engedni a hatalmából.
– Magyarországon van 3.5 millió autó – ami 4-5 millió rádióhallgatót is jelent. Ma már elfogadható áron be lehetett volna szerelni a digitális rádió vételére alkalmas rádiót, ami több millió potenciális hallgató. Ez volt a tét?
– Igen, ez félelmetesen nagy piac. Kétségtelen, a digitális rádió gyártói és a műsorkészítők egymásra vártak. A konstruktőrök több digitális adásra, a műsorkészítők olcsóbb rádióra. Ha az állam segítette volna az egymásra találás folyamatát, akkor minden szempontból plurálisabb rádiós piac alakulhatott volna ki. Talán ez volt a baj.
– Tehát elő sem fordulhatott volna, hogy a ma induló Szabad Európa Rádió csak az interneten ad műsort, juthatott volna frekvencia egy nagy hagyományú műsor készítőinek.
– Így van, ezért aztán széles tömegeket a SZER aligha ér majd el, legfeljebb a tudatos hírfogyasztói réteg érdeklődésére számíthatnak. Aki eddig ki volt szolgáltatva az állami médiának, azt az online „szabadeuróparádió” aligha fogja tájékoztatni. Persze azt is hozzá kell tennem: azt nem tudjuk, hogy a digitális adásra milyen lett volna a hallgatói igény, mert a piac ilyen irányú bővítéséről – tudomásom szerint – soha nem készült felmérés.
– Ha a digitális rádió nem is siker, a digitális televízió-adással felszámolták a frekvencia hiányt.
– Abszolút, hisz' aki figyelt, az tudhatja, hogy az analóg televízió-adókat egyszerűen 2009 után lekapcsolták, már csak digitális sugárzás van, s ezzel megszűnt a frekvencia pályázat mindig gyanús intézménye. Gondoljon bele, hogy a kormánnyal nem baráti viszonyt ápoló RTL frekvenciáját újra lehetne pályáztatni!
– Akkor biztos nem az RTL kapná a lehetőséget, talán inkább valamelyik Mészáros- vagy Habony-érdekeltség!
– Persze, a kormány nyilván nem akar ebbe a helyzetbe kerülni a rádiós piacon. Vagyis az komoly politikai fegyvertény, hogy a frekvenciákat a rádiós piacon kell még pályáztatni.
– Más országok lehetővé teszik a digitális rádiós sugárzást?
– Nem mindegyik, piaci körülmények is befolyásolhatják a leépítését. Az ok persze más. Nem minden ország kormánya akar politikai kontrollt gyakorolni a rádióállomások felett, és nem is akarja befogni a kritikus adók száját. Inkább az a magyarázat, hogy a technológia olyan gyorsan fejlődik: a mobilinternet, a 4G, vagy 5G, ezek egyre inkább tudják ugyanazt a műszaki tartalmat, vagy még annál is többet, mint a Dab! Tehát a dilemma valós, más országok számára is komoly döntést jelent, hogy fejlesztik-e a digitális rádióadást, vagy hagyják és helyettük megoldja a technikai fejlődés.
– Amikor már minden fontos rádió, televízió, és újság a kormány kezében van, akkor miért ragaszkodik a rádiós piac kézben tartásához? Lényegi befolyása azért nincs ennek!
– A Fidesz úgy gondolkodik, hogy ami nem az övé, az a másé. Ráadásul nem is becsülném le a bulvárnak számító Rádió 1, vagy Retro rádió híreit, hiszen öt zeneszám között elhangzik három „migráns hír”, így a kormány máris elérte a célját. Az ilyen típusú agymosásnak nagyon komoly hatása van a híreket egyáltalán nem fogyasztó közönség körében. Ez a dolog lényege!
