„A Fidesz Szálasi nyilasvezér feje helyére retusálja az én arcomat"
Nem volt kétségem soha, hogy a Fidesz politikai ellenfeleként aljas és hazug támadások sora vár rám főpolgármester-jelöltként, de főpolgármesterként végképp. Hadrendbe is állították a megmondóemberek sorát – no meg persze a lakájmédiát. Ez ilyen, ebben az országban együtt jár a közszerepléssel. Rendszerint ezek szóra sem érdemesek, Esterházy Péter örökbecsű szavai adnak iránymutatást: „bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá".
Ma az történt, hogy nem is lakájmédia, hanem a budapesti Fidesz maga azt tartotta helyesnek, hogy Szálasi Ferenc nyilasvezér feje helyére retusálja az én arcomat, háttérben a felrobbantott Lánchíd, előtte a Duna, ami Szálasi és nyilas pribékjei miatt zsidó magyarok ezreinek lett sírhelye. Ezt nem tudom, nem is akarom a szokásos vállrándítással letudni.
A budapesti Fidesz szerint, lehet a háborús pusztítással, a nyilasterrorral viccelődni. Szerintem nem lehet. A budapesti Fidesz szerint belefér, ha emberek ezreinek meggyilkolását, emberek millióinak szenvedését szimbolizáló fotót használják a politikai ellenfeleket lejáratni akaró kommunikációban.
Szerintem ez megengedhetetlen. Nem magam miatt, hanem ennek az országnak, ennek a városnak a múltja, jelene és a jövője miatt is. Ez nem politika, ez nem vita, ez aljas és ostoba, az a bizonyos szottyos gyűlölet, aminek nincs helye Budapesten, nincs helye az országban, nincs helye semmiféle politikai vitában. Én így gondolom. És legyen világos: ez a tiltakozás akkor is megszületett volna, felháborodásom akkor is jogos lenne, ha bárki mást, bármely politikai, közéleti szereplőt ért volna ilyen aljas inszinuáció.
(Az egészhez képest mellékszál, de igaz: a háttérben látható, felrobbantott Lánchidat, a teljes pusztulásból két év alatt építették újjá 1947 és '49 között. A Fidesznek kilenc év sem volt elég a híd felújítására. Ezért fogjuk mi felújítani.)
