Orbánék bűnei megbocsáthatatlanok - 16 évet loptak el az emberektől

„A pofátlanság vonatán sincs fék”

A beszélgetés apropóját Kövér László kijelentései adták, amelyekre reagálva Szabó Tímea már az elején kemény hangot ütött meg. „Kövér László pofátlanság vonatán sincs fék” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte a házelnök hiteltelenül beszél alkotmányosságról és önkényről.

Szabó felidézte saját példáját is: „egy zászló felmutatásáért kaptam 10 millió forintos büntetést”, míg más esetekben is súlyos szankciók érték az ellenzéki képviselőket. Szerinte mindez épp azt bizonyítja, hogy a hatalom az elmúlt években rendszeresen figyelmen kívül hagyta az alkotmányos kereteket.

A politikus különösen élesen bírálta az alaptörvény módosításainak gyakorlatát is. Mint mondta, az ellenzék véleményét „semmibe vették”, és az ország alapdokumentumát többször is átírták társadalmi egyeztetés nélkül. „Ők módosítottak alkotmányt úgy, hogy senkinek a véleményére nem voltak kíváncsiak” – hangsúlyozta.

A kritika nem állt meg az intézményi működésnél: Szabó szerint a kormányzati politika tudatosan mélyítette a társadalmi megosztottságot. „Annyi társadalmi csoportot tettek tönkre, hajszoltak öngyilkosságba, üldöztek el az országból, hogy az ember zsebében kinyílik a bicska” – fogalmazott.

„Ránk szakadt a gyász”

A beszélgetés egyik legerősebb része a társadalom lelkiállapotáról szólt. Bár a politikai változás sokakban eufóriát váltott ki, Szabó szerint ez korántsem jelenti azt, hogy az ország jól lenne. „Van egy eufória mindannyiunkban, de közben érzünk egy kiüresedést, mintha depresszió lenne” – mondta.

A politikus ezt az érzést egyfajta kollektív veszteségélményként írta le. „Most szakadt ránk a gyász, annak a gyásza, hogy 16 évet elvettek az életünkből” – fogalmazott. Szerinte ezt az időszakot nem lehet egyszerűen lezárni vagy „két nap alatt elfelejteni”.

Szabó több konkrét példát is említett arra, hogy szerinte milyen társadalmi károk keletkeztek az elmúlt években. Beszélt a külföldre kényszerült családokról, a tönkrement vállalkozókról és azokról, akik kilátástalan helyzetbe kerültek. „Nekik elvették azt a lehetőséget, hogy a szülőföldjükön éljenek” – mondta a kivándorlókról.

Külön kitért arra is, hogy sok esetben a gazdasági vagy politikai nyomás ellehetetlenítette az emberek megélhetését. „Ezek a szélhámos gengszterek odamentek, és azt mondták: ez most nekünk kell, mert túl jól megy” – fogalmazott, vállalkozók történeteire utalva.

A járványkezelést is élesen bírálta: „300 ember halt meg lakosságarányosan nálunk a legtöbben, miközben a lélegeztetőgép-bizniszből is loptak” – mondta. Szerinte ezek az ügyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom feldolgozatlan traumákat hordoz.

„Nem számított, ki csinálja meg, csak legyen vége”

A műsor végén a jövő és a politikai szerepvállalás kérdése került előtérbe. Szabó Tímea elismerte, hogy a változás bekövetkezése sokak számára fontosabb volt annál, hogy pontosan kik hajtják végre. „Nem számított, ki csinálja meg, csak valaki csinálja meg” – fogalmazott.

Saját szerepéről úgy beszélt, hogy inkább a „megállítás” politikáját képviselte. „Mi megállítani tudtuk a dolgokat, de építeni nem” – mondta, utalva arra, hogy helyi szinten sikerült bizonyos beruházásokat vagy visszaéléseket megakadályoznia.

A jövőjével kapcsolatban óvatosan nyilatkozott: „A politika közelében biztos maradok, mert nem tudok nem foglalkozni közéleti ügyekkel.” Ugyanakkor azt még nem látja, milyen formában folytatja a munkát.

Az új kormány feladatait illetően realistán fogalmazott. Miközben bizonyos területeken – például a jogállamiság helyreállításában – gyors eredményeket vár, a gazdasági helyzetet már jóval nehezebbnek látja. „Egy teljesen üres költségvetést hagytak hátra, hatalmas hiánnyal” – figyelmeztetett.

A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott: Szabó Tímea szerint a politikai fordulat csak az első lépés. Az igazi kihívás most következik – nemcsak intézményi, hanem társadalmi szinten is. Az ország előtt álló feladat nem csupán az újjáépítés, hanem a múlt feldolgozása is.