A Fidesz választása egyszerű: hatalom vagy börtön

Bár már lehetett tudni, hogy a jövő évi – egy időben tartandó – helyi önkormányzati és európai uniós parlamenti választások előtt a Fidesz a szokásához híven ismét a saját érdekeinek megfelelően hozzányúl a választási szabályokhoz, a részletekről most Kósa Lajos számolt be a Mandinernek adott nyilatkozatában. Kiderült, hogy az egyéni képviselői indítvány formájában a parlament elé kerülő törvénymódosítás céljaként a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását érintő szabályok szigorítását szabta meg a vezető kormánypárt. A Fidesz alelnöke állítja: a cél az, hogy ha bármilyen egyesület, párt, vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni, az feleljen meg a pártokra vonatkozó szabályoknak, s csak magyar természetes személyektől fogadhasson el anyagi vagy egyéb támogatást. Nagyon jól hangzó és elvben még támogatandó gondolatot is elpuffogtatott: „úgy fair, ha lehetőség szerint minden szereplő azonos feltételekkel induljon a választáson”. Mindezt – természetesen – a demagóg propagandacéllal általuk állandó jelzőként alkalmazott kitalációval, a „dollárbaloldallal” indokolta és „elrettentő” példával, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalommal illusztrálta. Kósa szerint, ha életbe léptetik az új szabályokat, azok betartását, ahogy a pártok esetén, az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. (Csak csendben jegyezzük meg, hogy az ÁSZ-t éppen úgy bedarálta a Fidesz, mint a többi, az alkotmányosságon, a választások tisztaságán, a jog érvényre jutásán őrködni hivatott többi szervezetet is.)

Amúgy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem fukarkodott a „szép szavakkal”, a legutóbbi Kormányinfón azt ecsetelgette, hogy „itt az ideje annak, hogy a kiskapukat becsukjuk, s segítsük a választások tisztaságát, az egyenlő feltételek teljesülését, gátat vetve a gazdasági és külföldi szereplők befolyásolási kísérleteinek”.

Valójában van-e itthon esélyegyenlőség, megvalósul-e jelenleg az, amiről Kósa olyan szépen beszélt, hogy minden szereplő azonos feltételekkel indulhat a választáson?  Hogyan zajlik itthon jelenleg a párt-, illetve kampányfinanszírozás? Herényi Károlyt kerestük meg a kérdéseinkkel.

A korábbi MDF-es politikus sarkos véleményt fogalmazott meg. Mint kifejtette: a mindenkori kormánypártoknak sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, hiszen bár a törvény törekszik rá, de az állami pénzek pártcélokra történő felhasználását mégsem sikerül szétválasztani. De hát hogyan is lehetne, amikor ott van a Rogán-féle propagandaminisztérium a nagyon jelentős költségvetésével? – tette fel a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt, mondván: azt a pénzt nyilvánvalóan a Fidesz-propagandára használják fel. Vagy hol beszélhetünk esélyegyenlőségről akkor, amikor a „közszolgálatinak” nevezett televízió, rádió és a megyei lapok a Fidesz birtokában vannak, ellenzéki vélemény oda nem fér be, legfeljebb csak félremagyarázott formában, de még így is csak 90:10 vagy még inkább az alatti arányban – mondott még egy példát Herényi, hozzátéve: „Amit Kósa mond, az ugyan akár neki is az eszébe juthatott, de kérdem én, mi köze van ennek a valósághoz?”

Miért áll érdekében a Fidesznek még jobban ellehetetleníteni az ellenzéket? – kérdeztük. Hiszen a kormányzópárt továbbra is, és rendületlenül toronymagasan vezet a közvélemény-kutatásokban, az ellenzék jókora kisebbségben van, ráadásul pártjai jószerint egymással vannak elfoglalva. Herényi szerint azonban nagyon is jó oka van a Fidesznek arra, hogy minden lehetséges módon megpróbálja bebiztosítani magát, már csak azért is, mert „a Fidesz maga is meglehetősen a padlón van, egyáltalán nem olyan rózsás a helyzete, mint amilyennek igyekeznek lefesteni”. Példaként említette, hogy Magyarországon 2,5-3 millió nyugdíjas él, az infláció, amit ők nyögnek nem az a 26,9 százalék, amit kimutat a Központi Statisztikai Hivatal, számítások szerint ugyanis valójában mintegy 50 százalék – ez pedig előbb vagy utóbb, de ki fog bukni. De nem csak a hazai ügyekből emelt ki példát Herényi, szerinte ugyanis a kormány – a külpolitikája, a diplomáciája, a háborúval kapcsolatos magatartása, a NATO-val és az Európai Unióval fennálló viszonya miatt – egyre inkább falnak ütközik, ennek pedig egy idő múlva már meglesznek a jelei a magyar közgondolkodásban is. Ezért is fontos Orbán számára erősíteni a saját pozíciókat. „Az ok egyszerű: hatalom vagy börtön. Merthogy két választásuk van: vagy hatalomban maradnak, vagy ha nem, és egy tisztességes kormány alakul majd, tisztességes igazságszolgáltatással, akkor a fele társaság napokon belül börtönben találja magát.”

Mennyire propagandisztikus ez az egész, amit le lehet szűrni a tervezett törvénymódosításból, illetve milyen új elemet lát benne, ha egyáltalán? – kérdeztük Herényi Károlyt, akinek – szerencséjére vagy szerencsétlenségére – belülről is volt lehetősége megtapasztalni a hazai belpolitikát, s így a választási törvényt is működés közben. Ő egyetlen új elemet lát a Kósa által elárult tervezetben, azt, hogy ha civil szervezetek indulnak – például az önkormányzati választáson –, akkor ugyanúgy kell elbírálni őket, mint a pártokat. „Ez az egész a civilek ellen irányul – bár a polgár talán jobb kifejezés –, ez a polgárság jogfosztása” – fogalmazott, megjegyezve, amit ők találtak ki, az politikai termék. De az biztos, hogy más a funkciója a társadalmon belül egy ilyen civil szervezetnek, s „egy kalap alá venni a pártokat és civileket pedig olyan ostobaság, amit persze Kósától megszoktunk”.

Azzal tulajdonképpen Herényi is egyetért ugyanakkor, hogy nem külföldi támogatásokból kell a magyar közéletet finanszírozni, „nyúljon a társadalom a zsebébe, álljon oda, ahova érdemesnek tartja”. De persze hol beszélhetünk ezen a téren is egyenlőségről, amikor a közbeszerzés költségeit 30-50 százalékkal túlárazzák, beleszámolva az „alkotmányos költségeket?” – tette fel a költői kérdést, hozzátéve: ezen pénzek útja követhetetlen, de hát persze az a korrupció lényege.

Eközben látjuk, hogy a Fidesz is beáll a magát függetlennek mondó jelöltek mögé – ahogy teszi ezt a bejelentése szerint Gödön, a volt kajakos olimpikon, Kammerer Zoltán esetében, s ahogy tette például Jászberényben is, ahol függetlenként indult a Fidesz jelöltje. „Szerintem az önkormányzati választásokon a pártoknak sok dolguk nem kellene, hogy legyen, a helyieknek kellene megmondaniuk, kiben bíznak, ne már pártprogramok között kelljen dönteniük” – szögezte le. Lát erre esélyt? – kérdeztük, mire Herényi Károly derűlátóan válaszolt (mint mondta, született optimista). „A civil társadalom nagyon ébredezik Magyarországon, egyre több dologban szólalnak meg, s meggyőződésem, hogy az orvosok és a pedagógusok ’lázadásának’ hosszú távon mindenképpen nagyon nagy hatása lesz rájuk.”