A fideszesek negyven képviselőjükkel enyhíthetnék a tizenhatezres pedagógushiányt

Miközben még egyáltalán nem lehet tudni, hogy a szeptember 1-jén kezdődő új tanévet az óriási pedagógushiány miatt egyáltalán el lehet-e indítani, a héten tartott sokadik sztrájkbizottsági tárgyalás ismét eredménytelenül zárult a kormánnyal. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta: a tárgyalás megerősítette azt az érzésüket, hogy „a köznevelés rendszerében vészhelyzet van. Ezért a kormánynak csak azt tudjuk ajánlani, állítsa fel az operatív törzset a köznevelésben”. Szarkasztikusan még hozzátette: „azt javasolnánk ennek az operatív törzsnek, hogy minden pedagógus végzettségű minisztert, államtitkárt, parlamenti képviselőt, országgyűlési képviselőt, polgármestert, az Oktatási Hivatal és a tankerületek dolgozóit vezényeljék ki az oktatási intézményekbe a szakos ellátottság biztosítására, hogy biztosítani lehessen a gyermekek Alaptörvényben garantált jogait”. 

Úgy gondoltuk, ha a kormány már pénzt nem is ad, de legalább ezt a javaslatot komolyan vehetné. Segítünk annyiban, hogy kigyűjtjük, az április 3-án a parlamentbe bekerült legnagyobb frakció, a Fidesz 135 bátor embere közül kit tudna a katedrára küldeni a mintegy 16 ezer fős pedagógushiány enyhítésére. Azt is megnéztük, Magyarország öt legfőbb közjogi méltósága közül ki lenne alkalmas erre. 

A köztársasági elnök nem, hiszen jó néhány végzettsége van, de egyik sem pedagógusi diploma. Novák Katalin Magyarországon 1996–2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett okleveles közgazdász diplomát,1999–2004 között a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Párizs-Nanterre-i Egyetem közösségi és francia jogi képzésén vett részt. Külföldön is beszerzett néhány papírt, például Los Angelesben és Párizsban.

Szerencsére az államfő nem is szeretne katedrára állni, mert, mint azt a blogjában 2010. október 25-én írta: „Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.”

Orbán Viktor miniszterelnök sem állhatna be tanítani, ő ugyanis jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László szintén nem alkalmas arra, hogy gyerekeket tanítson, ő a diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1986-ban.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. Vagyis jogász és nem pedagógus. 

Az 5. legfőbb méltóság Magyarországon a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) elnöke, dr. Varga Zs. András. Ő jogi diplomáját 1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 2003-ban PhD fokozatot szerzett, 2010-ben pedig habilitált. 2019-ben katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) végzettséget szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. Ez utóbbi miatt esetleg hittanórát tartani be lehetne engedni az iskolákba.

De akkor nézzük, a 135 fős kormánypárti csoportból kire lehetne számítani, hogy enyhítsen az óriási pedagógushiányon. Ki az, aki pályaelhagyó volt, és inkább a politikának szentelte az életét.

ÁGH PÉTER Vas megye országgyűlési képviselője kakukktojás, mert ugyan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát két diploma megszerzésével fejezte be, de azt nem tudni, milyen diplomák voltak ezek. 

BALLA MIHÁLY középiskolai tanár, politikus, 1998-tól a Fidesz színeiben országgyűlési képviselő.1998-ban a Miskolci Egyetem bölcsész karán magyar szakos tanári diplomát kapott. 

BARCZA ATTILA, Győr-Moson-Sopron megye képviselője testnevelő szakos tanár, 2004 és 2008 között a Berzsenyi Dániel Főiskolán háztartásökonómia–életvitel–testnevelés szakos tanár, valamint kis- és középvállalkozási szakmenedzser képzésen tanult. 2008 és 2009 között a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központján okleveles testnevelő mesterképzésen tanult, majd 2011 és 2012 között okleveles rekreáció irányító mesterképzésen vett részt turisztika szakirányon.

BARTOS MÓNIKA ÉVA magyar környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági mérnöktanár, európai uniós agrárszakértő inkább a felsőoktatásban érvényesíthetné a diplomáját, de ott is van katedra. Ő a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet-, és Tájgazdálkodási Intézetében tanult, ahol Környezet-, és Természetvédelmi szakirányon szerzett oklevelet 1999-ben. Az alapképzés után mérnöktanári, valamint 2004-ben európai uniós agrárszakértői szakon végzett.

BODÓ SÁNDOR parlamenti képviselő eredeti végzettsége tanító, de a Magyar Testnevelési Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen is szerzett diplomát.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára volt, így pontosan tudhatja, mekkora gond a pedagógushiány, 1998-ban a Károli Gáspár Református Egyetemen történelem, majd 1999-ben magyar szakos tanárként végzett. 

CSERESNYÉS PÉTER a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet 1983-ban történelem-ének szakpáron 

CSÖBÖR KATALIN a Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanult két évet. 2010-ben a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakán szerzett diplomát.

DUNAI MÓNIKA az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán 1990-ben szerzett oklevelet, mint magyar-orosz szakos általános iskolai tanár. 1995-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán francia szakos nyelvtanár szakon diplomázott, majd tovább folytatta a tanulmányait az ELTE BTK-n és 1999-ben újabb diplomát szerzett, mint francia nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár. 2003-ban a Miskolci Egyetem BTK-n megkezdte az Irodalomtudományi Doktori Iskola PhD doktori képzését (abszolutórium).

ERDŐS NORBERT 1996-ban végzett a Miskolci Egyetem bölcsészkarán történelem szakos tanárként.

ERŐS GÁBOR játékvezetői vizsgát tett 1994ben, kis továbbképzéssel taníthatna testnevelést.

FÖLDI LÁSZLÓ biológia-földrajz szakos tanári diplomáját a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte, Cegléden volt általános iskolai igazgató is.

HALÁSZ JÁNOS 1987-ben Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen matematikus szakon, 1996-ban művelődési és felnőttképzési menedzserszakon szerzett diplomát.

HARGITAI JÁNOS 1979-ben szerezte meg tanítói oklevelét a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. 1984-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán történelem szakos diplomát szerzett, majd 1991-ben a jogi karon doktorátusát is megszerezte.

HERCZEG TAMÁS 1983-ban a Debreceni Tanítóképző Főiskolán tanító végzettséget szerzett. 1986-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanár végzettséget, 1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet és Továbbképző Központjában szociálpolitikus végzettséget szerzett. 

HERCZEG ZSOLT a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kapott magyar tanári, művelődésszervezői és médiaszakemberi diplomát.

HOLLIK ISTVÁN a tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Karán és a Budapesti Corvinus Egyetem – Századvég Politikai Iskola képzésén folytatta.

HOPPÁL PÉTER első diplomáját a pécsi JPTE (ma PTE) Művészeti Karán szerezte 1997-ben, középiskolai ének-zenetanár, karvezető szakon. 2005-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatás vezetői oklevelet szerzett.

HORVÁTH LÁSZLÓ Egerben szerezte történelem-népművelő tanári diplomáját az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.

HÖRCSIK RICHÁRD a Debreceni Református Hittudományi Akadémián okleveles református lelkészként végzett 1980-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett okleveles levéltárosi képesítést 1982-ben. Ugyanott 1984-ben a bölcsésztudományok doktora, majd egy évre rá történelem szakos középiskolai tanár lett.

KÁLLAI MÁRIA 1980-ban a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán magyar–orosz szakos általános iskolai tanári diplomát, 1988-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedagógia szakos előadó végzettséget szerzett.

LEZSÁK SÁNDORT 1971-ben felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára levelező tagozaton, ahol 1975-ben diplomázott.

MÓRING JÓZSEF ATTILA 1993-ban a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanító végzettséget szerzett. 1998-ban Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrén pedagógiai szakos gyógypedagógiai tanárként végzett. Mint gyógypedagógusra most igen csak nagy szükség lenne rá.

NÉMETH SZILÁRD rezsifelelős 1982–1996 között egy csepeli iskolában dolgozott, először képesítés nélküli napközis nevelőként, majd tanítóként, tanárként, igazgatóhelyettesként. A munka mellett a Budapesti Tanítóképző Főiskolára járt, 1987-ben vagy 1990-ben a könyvtár-tanítói szakon szerzett oklevelet. 1997-ben az ELTE környezetpedagógus szaktovábbképzésén vett részt. Ő, mint volt képesítés nélküli pedagógus, igazán tudhatja, mi az, amivel segíteni kellene a pályára képesítés nélkül érkezőket.

PÓCS JÁNOS 1981-ben a Hatvani Szakiskolában végzett víz- és gázszerelőként. A szakképzésben biztosan örülnének, ha a nebulókat beavatná a szakma titkaiba. 

POGÁCSÁS TIBOR 1985-ben a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett vasútgépész-üzemmérnöki, majd 1993-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán műszaki tanári diplomát. A felsőoktatás tárt karokkal várná.

PÓSÁN LÁSZLÓ 1984-ben, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte meg magyar nyelv- és irodalom-történelem szakos középiskolai tanári diplomáját 1990-ben. 

POTÁPI ÁRPÁD 1991-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom–történelem szakos általános iskolai tanári képzésén szerzett oklevelet. 1994-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakát, ahol középiskolai tanári diplomát szerzett.

RIZ GÁBOR 1982-ben a Comenius Tanítóképző Főiskolán végzett általános iskolai tanító szakon. 1998-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán okleveles felnőttképzési és művelődési menedzser végzettséget szerzett.

SIMON MIKLÓS 1985-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán fizikus diplomát szerzett. 1996-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán középiskolai tanárként végzett. 1995-ben egyetemi doktor végzettséget szerzett. A természettudományi tárgyak oktatására nagyon szívesen fogadná sok iskola.

SZATMÁRY KRISTÓF 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán földrajz szakos tanár végzettséget szerzett. 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán politológus végzettséget, később a Budapesti Kommunikációs Főiskolán pályázatírási képesítést szerzett, letette a közigazgatási szakvizsgát. 2006-tól az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolájában folytatott PhD tanulmányokat a demográfiai válságról és annak hatásairól. Földrajz szakosként kapkodnának érte az intézmények.

SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS magyar-közművelődés szakos tanári diplomát szerzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán.

SZTOJKA ATTILA 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Vitéz János Tanárképző Központjában szerzett szociálpedagógus diplomát, majd 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán diplomázott szociálpolitikusként.

SZŰCS LAJOS 1992-ben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán közművelődés-pedagógia szakon végzett. 1998-ban az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervező, 2008-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséget szerzett.

TAPOLCZAI GERGELY 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán diplomázott. 2005-ben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar sportszervező-menedzser tanfolyamát végezte el. 2011-ben a Miskolci Egyetemen jelnyelvoktató végzettséget szerzett. Ez utóbbit biztos nagyon jól tudná hasznosítani az oktatásban.

TESSELY ZOLTÁN 1992-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán biológia–földrajz szakos tanárként. A Művelődési Minisztérium szervezésében néptáncoktató végzettséget szerzett. Az iskolák sztárja lehetne.

TILKI ATTILA a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola történelem-orosz szakán 1991-ben diplomázott. Emellett 2003-ban jogi diplomát szerzett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, illetve regionális területfejlesztésből is diplomázott.

VARGHA TAMÁS 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzettséget szerzett. Nyelvtanárból ugyancsak sok kellene az oktatásban.

VINNAI GYŐZŐ 1983-ban diplomázott a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Mestertanári címet kapott 1999-ben.

ZSIGÓ RÓBERT Baján tanult a Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában. Cukrászként végezett, 1985-ben. Ezt követően Bácsalmáson, a Hunyadi János Gimnáziumban érettségizett. A szakképzésben biztos örülnének, ha egy kis pedagógusképzés után szakmát tanítana.