A forint gyengülése elsősorban az állampolgárokat sújtja!

A bankok elemzőit folyamatosan izgalomban tartja a forint gyengülése, már 340 forintos euró árfolyamot is vizionálnak. Nincs olyan érzése, hogy a forint árfolyamának rontása a politika tudatos döntése?

Természetesen a forint nem azért gyengül, mert a nemzeti bank nem tudná megvédeni a nemzeti valutát, hanem mert nem is akarja. A forint leértékelődése kifejezetten kormányzati szándék, mert ez felel meg a követni kívánt gazdaságpolitikának. Ugyanis a romló forint árfolyama ösztönzi az exportot, miközben visszafogja az importot.

Ez mindenek előtt a hazai tulajdonban lévő vállalkozások számárára előnyös, mert viszonylag kis import tartalmú terméket állítanak elő. Gondolok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. A többségében külföldi tulajdonú vállalkozásoknak viszont azért kedvező a gyenge forint, mert ők így olcsóbban jutnak a munkaerőhöz.

Az export ösztönzése, az import korlátozása nyilvánvalóan javítja a külkereskedelmi mérleget. Egyébként pedig a forint gyengesége jó az uniós pénzek átváltása esetében is, hiszen az állam eurót vált forintra.

Végül kedvező hatással van az adósságcserére, hiszen a jegybank a devizatartalék terhére alakította át a külföldi adósságok egy részét. Amikor ezeket a hiteleket felvettük, akkor 270-280 volt az euró, ma pedig már 338 körül van. Tehát az MNB nagy árfolyamnyereséget könyvelhet el, és ezt a törvény ellenére is úgy kezeli, mintha saját pénze lenne, és a „nyereséget” a törvények ellenére sem fizeti be a költségvetés kasszájába.

Rövid távon tehát sok előnye van a gyenge forintnak, de hosszú távon azért már akad hátránya is. Az előny vagy a hátrány esik nagyobb súllyal a latba?

A kormány inkább csak rövid távon gondolkodik, hiszen hosszabb távon versenyképességet nem lehet a forint leértékelésével elérni. Az állandó forintgyengülés következtében ugyanis a drága import miatt emelkedik az infláció, ami a költségeket megemeli. Hiába kapunk tehát többet az exportért, ha azt a másik oldalon, importon elveszítjük. A külföldön beszerzett energia, technika és technológia jóval többe kerül majd.  

A versenyképesség emelése nem leértékeléssel, hanem a humán tőke fejlesztésével, képzéssel, tehát az oktatás, és a kutatás fejlesztésével lehet eredményt elérni. Ezzel kéne foglalkozni, ez ugyanis valóban hosszú távú eredményt hoz.

Hosszabb távon a forintgyengülés kinek árt a legtöbbet?

Említettem már a külföldről beszerezhető import drágulását, tehát a számítógépek, az okostelefonok, vagyis minden high tech termék, a személykocsik és más műszaki cikkek árának emelése lehet a következmény. Illetve a külföldi útjaink sokkal többe kerülnek, mint eddig. Általában igaz, hogy a forint gyengülése elsősorban az állampolgárokat sújtja.

Egyetért azzal, hogy a forint gyengülése a teljes nemzeti vagyont, s a magán megtakarításokat is leértékeli?

Teljesen egyetértek, a nemzeti vagyon – benne a magánpénzek – leértékelődnek, az állampolgárok mozgástere mind szűkebb, miközben a külföld számára egyre olcsóbb lesz Magyarország. Ez valójában az ország kiárusításának politikája.

Azt mondta, hogy a gyenge forint elsősorban a kormánynak jó, de végül is a nemzeti bank határozza meg a forint árfolyamát. Ha az MNB inkább a nemzet és nem Orbán politikai érdekeit szolgálná, akkor javítaná a forint árfolyamát?  

A forint árfolyamát a piac határozza meg, de a jegybanknak lenne eszköze a forint védelmére. Ilyen eszköz az alapkamat, illetve az interveniálások révén is jobban védhető a magyar fizetőeszköz. Az MNB tehát bármikor emelhetné a forint árfolyamát, de ezt azért nem teszi, mert neki is jó a lassan gyengülő forint. Illetve a kamatemelésnek már lenne egy beruházást visszafogó hatása is.

Meghatározható a forint romlásának határa, amikor már a kormány számára is kárt okoz a gyenge forint? 350 forint, esetleg 400 is lehetne egy euró?

Szerintem nincs konkrét összeg, amitől az árfolyam már vállalhatatlan. Emlékezhetünk, hogy volt 270 forint is az euró, s amikor romlani kezdett a pénzünk, akkor jósolták, hogy a 300 forintnál már baj lesz, összeomlás, vagy krach jön. Én nem ezt gondoltam.

Nincs optimális vagy egyensúlyi árfolyam, ez egy dinamikus folyamat. Ha a nemzetközi helyzet olyan, hogy a kormány nagy beszakadások nélkül fenn tudja tartani ezt a lassú leértékelődést, akkor hosszú ideig, baj nélkül is követhető ez a politika.

Viszont van egy igen nagy veszélye: ha a piac, vagy annak szereplői a forint tartós gyengülésére kezdenek játszani, akkor drámai módon fel is gyorsulhat a forint leértékelődése. Akkor viszont az MNB-nek már villámgyorsan be kell avatkozni.

Professzor úr, felsorolta a gyenge forint előnyeit, és hátrányait. A környező országok vezetői viszont nem engedik a miénkhez hasonlóan leértékelődni a valutájukat. Ők miért nem követik a példánkat?

Azért, mert ők inkább tisztában vannak a leértékelődés negatívumaival, veszélyeivel. A szomszédos országok vezetői úgy tűnik, jobban tiszteletben tartják az úgynevezett átlagpolgárok érdekeit.

A forint gyengülése a kormány, a jegybank, a nagy cégek és a multik érdekeit szolgálja. Az egésznek az elszenvedője pedig az átlagpolgár, aki a piacon drágábban vásárol, a vagyona pedig folyamatosan leértékelődik. Tehát azokban az országokban, ahol nem engedik a nemzeti valutát leértékelődni, ott inkább az „emberek”érdekeit szolgálják. A legtöbb ilyen ország egyébként igyekszik az euró-övezetbe, mert ez mindenki számára fokozza a pénzügyi biztonságot. Ez a törekvés nálunk hiányzik