A főtitkár szerint az Orbán-kormány egy része ellenfélként nézett az MTA-ra
Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia 2026 májusa óta hivatalban lévő főtitkára az Indexnek adott interjúban az MTA és a kormányzat viszonyáról, a kutatóhálózat visszakerüléséről és az akadémiai intézmények finanszírozásáról beszélt. Szerinte tisztítótűz helyett inkább következetes fejlődésre van lehetőség a magyar tudományos életben.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, akadémikus, korábban az MTA Irodalomtudományi Intézetét vezette. Az interjúban arról beszélt, hogy az MTA közel került a konkrét egyeztetésekhez a HUN-REN-hez, illetve az ELTE-hez került egykori akadémiai kutatóintézetek ügyében. Elmondása szerint a Tudományos és Technológiai Minisztériummal már látszanak a megállapodás körvonalai az időpontokról, a jogi megoldásokról és arról, milyen konstrukcióban kerülhetnének újra az Akadémia irányítása vagy felügyelete alá az intézmények.
A főtitkár szerint a jelenlegi tervek alapján a minisztérium szeptember elején társadalmi vitára bocsátaná a jogszabálytervezetet, amely október végén léphetne hatályba. Ez alapján még idén újraegyesülhetne az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat. Kecskeméti úgy fogalmazott: az új modell célja az lenne, hogy az MTA alapítói joggyakorlása mellett biztosítsa a tudományos autonómiát, az átlátható működést és a nemzetközi, különösen európai uniós versenyképességet.
Az interjúban elhangzott, hogy a folyamat április 12-én vett új irányt. Kecskeméti szerint ezt követően a HUN-REN-hez tartozó intézmények 13 főigazgatója, az ELTE-hez került négy kutatóintézet vezetője, valamint a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma is azt jelezte, hogy a megoldást az Akadémiához való visszakapcsolódásban látják.
A főtitkár a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás finanszírozásáról is beszélt. Azt mondta, erre jelenleg évi 160 millió forint áll rendelkezésre az Akadémián, miközben szerinte legalább egymilliárd forintos nagyságrendű támogatásra lenne szükség. Példaként említette, hogy az 1980-as években működő bölcsészettudományi kutatási program évente 30 millió forintot fordított csak könyvkiadásra, ami ma körülbelül 1,3 milliárd forintnak felelne meg.
Kecskeméti szerint a korábbi kormányok alatt az Akadémia nagyon kevéssé tudta betölteni szakpolitikai tanácsadó szerepét. Úgy fogalmazott: nem értette azt a bizalmatlanságot, amely a kormányzat részéről az MTA felé megjelent, és azt tapasztalta, hogy „a kormányzat egy része úgy tekintett az Akadémiára, mintha az politikai ellenfél lenne”. Hozzátette, a tudomány feladata szerinte éppen az, hogy eltérő, akár kényelmetlen szempontokat is megfogalmazzon.
Az Index rákérdezett a Kecskemétivel szemben megfogalmazott munkahelyi kritikákra is. A főtitkár egyetlen esetet ismert el, amikor – saját szavai szerint – minősíthetetlen hangot használt egy kollégájával szemben. Elmondta, az ügyet a munkahely kivizsgálta, ő írásban bocsánatot kért, az érintett pedig elfogadta a bocsánatkérést. A többi felmerült esetet alaptalannak és indokolatlannak nevezte.
A magyar tudományos életben szerinte nem indult el „tisztítótűz”, mert bár a működésben lehettek torzulások, a tudományos élet nem vált diszfunkcionálissá. Pósfai Mihály MTA-elnök kezdeményezésére már elindultak az akadémiai témanapok, amelyek közül az első az azbeszt problémájával foglalkozott. Kecskeméti azt is mondta, sikernek tartaná, ha néhány éven belül láthatóbbá válna, milyen sokféleképpen van jelen az MTA a magyar tudományos életben, például egy megújított honlapon keresztül.